Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 7-8. szám - „Mostanában megtanultunk álmodni a jövőről” (Ailer Piroskával Rigó Róbert beszélget)

csapat a GAMF Karon: Belina Károly akkori dékán volt az egyik fő mozgatórugó, a másik Palkovics László. Később sokan mások is, többek között jómagam is bekapcsolódtunk a munkába. Lényeges előrelépés volt 2011 szeptemberében az, amikor a cégek, a jövendőbeli vállalati partnerek is megjelentek a főiskolán, és onnantól kezdve a vállalatoktól delegált kollégák is részt vettek a rendszeres, heti megbeszéléseken.

— Ezeken már a Mercedes képviselői is részt vettek?

— Igen, a Mercedes annak okán, hogy ő volt a kezdeményező. A Knorr szerepe is logikus, hiszen mi is sokat beszéltünk erről a Knorrban, és Palkovics László, mint akkori knorros vezető, ezt fontosnak tartotta. Hittünk a duális képzésben, és a Knorr is fantáziát látott benne, a legelső pillanattól kezdve. Az egy nagyon szerencsés helyzet volt, hogy rögtön két jelentős helyi céggel tudtunk kezdeni. A mai napig meggyőződésem, hogy előnyére vált az azóta kecskeméti duális modellnek elnevezett rendszernek, hogy nem kizárólagosan a Mercedes speciális elvárásaira lett a modell kialakítva, hanem a kezdetektől két céggel tárgyaltunk, amelyek ráadásul különböznek is egymástól. Az egyik egy autógyár, a másik egy járműipari beszállító. Az egyik személyautó-, a másik haszonjárműterületen érdekelt. Más szempontokból is van különbség a két cég között, a Mercedes új volt Magyarországon, a Knorr-Bremse egy sokkal régebbi, magyar- országi gyökerekkel rendelkező vállalat, tehát náluk az ismeretek más szinten álltak a főiskoláról, illetve a hazai felsőoktatásról. Ez nagyon szerencsés párosítás volt az elején, és miután csak két cégről volt szó, így nagyon jól menedzselhető volt. A GAMF Karon, a Kempelen-teremben voltak a találkozók, és itt próbáltuk a jogi kérdéseket értelmezni. Ez volt tehát az egyik fő csapásirány, a másik, hogy hogyan kell a modellt időrendben kialakítani, hogy a hallgató mikor, hol van, és milyen legyen az időbeosztása, mikor tud vizsgázni. Volt egy fontos szakmai kérdés is, a vállalati tanterv kérdésköre. A mai napig egy nagyon izgalmas kérdés, hogy egy 18-19 éves ifjúval pontosan mit is csináljon a vállalat a céges időszak alatt. Aztán megbeszéltük a kiválasztás folyamatát, azt, hogy miként kerüljön be a fiatal ebbe a rendszerbe, mikor és hol legyen a vállalati kiválasztás, és milyen módszerrel történjen. Ezenkívül foglalkoztunk a duális képzés marketing- és kommunikációs részével is, hogy jövendőbeli hallgatóink minél többet megtudjanak, megismerjék ezt a lehetőséget. Közben kidolgoztuk és akkreditáltattuk a járműmérnök alapszakot a GAMF Karon, épült a Járműtechnológia Tanszék jól felszerelt, új épülete, és 2011. szeptember végén megérkezett a Magyar Akkreditációs Bizottság jóváhagyása is. Mind a járműmérnök alapszakot, mind a duális képzést próbáltuk a „külvilág" irányába is kivinni. Ez nagyon izgalmas időszak volt, kíváncsian vártuk, hogy végül is hány jelentkező lesz, és hogyan tudjuk elindítani, a vállalatokkal együttműködve, az első duális évfolyamot.

— Mára ebből országos sikertörténet lett, mert gyakorlatilag az ország minden területéről érkeznek ide hallgatók, majd egyre több duális vállalati partner jelentkezett és néhány év múlva több felsőoktatási intézmény is átvette ezt a modellt. A kecskeméti duális képzési modell adaptálása mennyire sikeres, és ebben a Kecskeméti Főiskolának milyen szerepe van?

110