Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - „Mostanában megtanultunk álmodni a jövőről” (Ailer Piroskával Rigó Róbert beszélget)
igénylik, megrendelik a szakértelmet, a speciális műszeres vizsgálatokat és egyebeket a felsőoktatási intézménytől. A kecskeméti Knorrnak és a GAMF Karnak is megvolt az ilyen jellegű kapcsolata, elsősorban műanyagos témákban. Belina Károly professzor ebben aktívan részt vett, és most is részt vesz, tehát ez azóta létező, folyamatos kapcsolat. Budapest azért került a képbe, mert amikor az itteni járműmérnök alapszakkal összefüggésben az oktatói kar kérdése előkerült, vagyis hogy kik oktathatnának Kecskeméten, akkor Palkovics László természetszerűleg abban a környezetben kezdett el gondolkodni, amiben ő akkor Budapesten dolgozott. Én a Budapesti Műszaki Egyetemen tanítottam, mellyel a budapesti Knorrnak tradicionálisan jó kapcsolata van. Legalább öten-hatan voltunk abban az időben, akik tanítottunk a Műegyetemen, doktori fokozattal rendelkeztünk mindannyian, ami fontos volt a Műegyetem számára is. Ebből a körből Palkovics László néhányunkat megszólított azzal az elképzeléssel, hogy meg kell kezdeni Kecskeméten a járműmérnökképzést, az új tanszék kiépítését.- Ezzel párhuzamosan zajlott a Knorr kecskeméti kutatóközpontjának fejlesztése is?- Igen, a Knorrban téma volt a gyárépítés már korábban is, és azóta Kecskeméten fölépült a technológiai központ, egy tesztközpont, és ezzel együtt mérnök kollégák is kerültek ide, illetve bővítés is történt a cég ezen részlegében. A Knorr-Bremse magyarországi viszonylatban jelentős kutatás-fejlesztési részleggel rendelkezik. A mérnökök száma ennek megfelelően a cégnél magas, és ilyen módon a GAMF Karral is nagyon jó a kapcsolat, részben Palkovics László révén is, aztán általam is öröklődött ez a jó viszony.- A főiskola az utóbbi években a kecskeméti duális képzéssel országosan is mintává, elismert modellé vált a felsőoktatásban, elsősorban a mérnökképzés területén. Ez a képzésiprogram-fejlesztés is a Mercedes elvárásaival kapcsolatosan indult meg?- Nekik nagyon jó tapasztalataik vannak erről a képzési formáról. A hetvenes években kezdte meg működését a stuttgarti Duale Hochschule Baden- Württemberg, és ott kellő idő eltelt már ahhoz, hogy megfelelő tapasztalatok és vélemények alakuljanak ki. Mivel ez Németországban nagyon jól működik, - többek között az akkori gyárigazgatónak, Frank Kleinnek személyes tapasztalatai voltak, mert maga is duális képzésben tanult -, ő is, és a későbbi gyárigazgatók is támogatták, jónak tartják ezt a képzési formát. így már az első időben megfogalmazódott, hogy ezzel itt nekünk foglalkoznunk kell. Magunk is úgy láttuk, hogy ez a képzéstípus egy gyakorlatiasabb főiskolai környezetbe nagyon jól beleilleszthető. Mivel a főiskolán egyébként is gyakorlatorientált a képzés, megvoltak és megvannak a vállalati kapcsolatok, erős a városi, regionális kapcsolatrendszere, így ez a feladat, véleményem szerint, illett a főiskola profiljába. A nagy kérdés az volt, hogy ezt hogyan lehet véghezvinni. A legnagyobb kihívást a duális képzésnek a felsőoktatás jogszabályi környezetébe történő beillesztése jelentette, tehát az, hogy belefér-e a magyar felsőoktatás akkori, 2010-11-es rendszerébe egy ilyen német modellnek az adaptálása. Ez akkoriban nem volt triviális kérdés. Ebben nagyjából egy egyéves munka volt, nemcsak a jogszabályi háttér megteremtésében, hanem a szerkezeti, tartalmi kidolgozásban is. Összeállt egy 109
