Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 7-8. szám - Kecskemét és környéke közép-európai járműipari központtá válik (Lepsényi Istvánnal Kriskó János beszélget)

részére is. Ha egy diák eltöltött duális képzésben hét szemesztert a főiskolán és valamelyik nagy cégnél, a Knorrnál, a Mercedesnél, vagy bárki másnál a több tucatnyi cég közül, akikkel a Kecskeméti Főiskolának duális partneri kapcsolata van, az nagyon jól tudja, hogy mi az elvárás, miért kell fejleszteni a minőségbiz­tosítást, miért kell az agyakba keményen belevésni. Ha kezdő mérnökként elhe­lyezkedik egy beszállítói ambíciókkal rendelkező cégnél, vele sokkal könnyebben fölhozzák a céget beszállítóvá, vagy sokkal könnyebben emelik a minőséget, mint egy olyan emberrel, aki ezt nem tudja, nem ismeri, vagy nem ért hozzá. Ez a két irány, amivel erőteljesen terjeszkednünk kell. Az egyetemi átalakulással erre lehetőség lesz helyben is.- A Kecskeméti Főiskolán létrejött egy Járműtechnológiai Tanszék. Lát-e arra esélyt, hogy ebből belátható időn belül akár önálló kar jöjjön létre, amely a város fejlődésének további fontos komponense lehet? Esetleg van-e erre kifejezett kormányzati szándék? — Kifejezett kormányzati szándék, hogy Kecskemét és környéke kiemelt jár­műipari régióvá fejlődjön. Ami azt jelenti, hogy a kormány nagyon sok témára odafigyel, segíti, támogatja a várost és az ott folyó fejlesztéseket. A következő nagy lépés, hogy egyetemmé alakul az eddigi főiskola, a szolnokiakkal fúzióban. Azt gondolom, hogy ezzel nagy lépést tesz előre az intézmény is, a város is. Fejlődik az oktatás színvonala, emelkedik a képzési szint, nő a képzési kínálat, és természetesen erősödik az oktatói-kutatói oldal is. Nagyon fontos, hogy az így kialakuló kutatási kapacitásokat egyre nagyobb mértékben kössék le helyben, kecskeméti vagy Kecskemét környéki, vagy másutt található nagy cégek, beleért­ve a Mercedest is. — Sokan elégedetlenkednek amiatt, hogy a kecskeméti gyár valójában csak egy össze­szerelő üzem, ahol minden valamirevaló menedzseri posztot németek töltenek be, hogy nekünk, magyaroknak a kutatásban-fejlesztésben a Mercedes környékén nem lehet sze­repünk. Vagy előbb-utóbb megtörténhet mindaz, amit ön korábban a Knorr példáján elmondott?- Ha valaki azt állítja, hogy ami a Mercedes-gyárban folyik Kecskeméten, az csak szimplán összeszerelés, akkor világossá válik, hogy az érintett életében nem járt még korszerű gyárban. Nem tudja, hogy ma már az anyagmozgatás is auto­matizálva van, vezető nélküli targoncák viszik a gyártósorra a szükséges alkat­részeket. Nem tudja, hogy a személygépkocsi-gyártásban 5 PPM-es minősítéssel dolgoznak, ami azt jelenti, hogy egymillió kibocsájtott autónál legfeljebb ötben találnak valami kifogásolnivalót, általában apróbb esztétikai hibát. Ez nem megy magától, ezt nagyon meg kell szervezni. Számos előfeltétele van, hogy pormentes legyen a műhely, hogy a dolgozók kellően felkészítettek és motiváltak legyenek, hogy folyamatos legyen a fejlesztés. Vegyük tudomásul: a járműgyártás kifejezet­ten kutatásigényes ágazat. Nyilvánvaló volt minden hozzáértő számára, hogy a Mercedes a gyártás megkezdésekor nem fogja idetelepíteni a központi fejlesztő laboratóriumát milliókért. De most szó van arról, hogy Magyarországon lesz egy próbapálya, ahol már valószínűleg magyar tesztmérnökökkel fognak dolgozni. Vagy vegyük a Knorr-Bremse példáját. A Knorr-Bremse a Mercedes beszállítója. 104

Next

/
Thumbnails
Contents