Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Kecskemét és környéke közép-európai járműipari központtá válik (Lepsényi Istvánnal Kriskó János beszélget)
nehezebb volt, mert nekik ezt a közeget először meg kellett teremteni, és ki kellett alakítani azt az itthon kevéssé ismert munkakultúrát, hogy nyolc órán keresztül keményen dolgozni kell, és hogy következetesek és állandóak az elvárások. Ezt el kellett sajátíttatni, el kellett fogadtatni az alkalmazottaikkal, így a duális képzésre kiválasztott hallgatókkal is.- Arról nem is beszélve, hogy a Mercedes és az összes többi, a duális képzésbe beszállt partner is elvárja, hogy a hallgatók szorosan kövessék a mintatantervet, előírt ütemben végezzék a tanulmányaikat, és határidőre, jó színvonalon teljesítsenek az elméleti tárgyakból is.- Kétfajta diák van, az egyik, amelyik évekkel kitolja a képzése idejét, élvezi a mamahotel kényelmét, és nem tudja, hogy mit akar. És van egy másik csapat - ezt a duális képzésű hallgatóinknál mi alaposan megtapasztaltuk -, aki hajt. Tudja, hogy akkor lesz sikeres és eredményes, ha minél többet invesztál a képzésébe. Nem zavarja, hogy nyáron csak egy hónap szabadsága van, nem zavarja, hogy míg a többiek nyaralnak, neki ki kell jönnie ide a gyárba, mert tudja, hogy mit akar. Most kapott diplomát az első duális képzésű csoport. Nagyon jó eredménnyel végeztek. Mi fölvettünk az első évben 15 diákot, közülük kettő betegség vagy más, méltánylandó ok miatt kimaradt, egy elköltözött, maradtak 12-en. A 12-ből 10 végzett, csúszás nélkül, előírt időben, amikor végeznie kellett. Ráadásul a 10-ből 5 vagy 6 olyan ambiciózus, hogy azonnal egyetemen folytatja tovább a tanulmányait.-A duális képzés időközben unikális kecskeméti oktatási formából a kormányzat által támogatott, országos programmá vált. Véleménye szerint tud-e Kecskemét hosszabb távon is profitálni abból, hogy elsőként bevezetett egy igazoltan sikeres új oktatási formát?- Az országnak kell ebből profitálnia. Azok a vállalatok, akik nem vesznek részt a duális képzésben, nagyon nehezen kapnak olyan frissen végzett szakembert, aki a sokszor speciális igényeiknek megfelel. A kecskeméti képzésnek mára híre van, meggyőzőek az eredmények, ezért itt nagyobb arányban jelentkeznek a duális képzésre, mint más főiskolákon, egyetemeken. Azt gondolom, hogy ez az előny hosszú távon is megmaradhat.-A képzésen kell-e változtatni? A gyakorlat vetett-e fel új szempontokat?- Az induláskor minimum két irányban gondoltuk továbbfejleszteni a duális képzést. Kecskeméten akkor nem volt még lehetőség mesterképzésre, csak alapképzésre. Már akkor azt terveztük, hogy a legjobbak menjenek MSc-re, szerezzenek egyetemi szintű végzettséget. Ahogy említettem, ez meg is történt. Az egyetemi átalakulással erre rövidesen lehetőség lesz helyben is. De a mérnökképzés nem minden. Hiába ismeri a munkakultúrát a multinacionális vállalat minden egyes dolgozója, ha a beszállítók nem ugyanezen szempontok szerint működnek. A Knorrnál, a Mercedesnél az alkalmazottak tudják, mit jelent multinál dolgozni, ismerik a logisztika jelentőségét, természetesnek tartják a minőségbiztosítást, a vállalatirányítási szisztémák működtetését. Ez a beszállítóknál egyáltalán nem természetes. Van olyan elképzelés és részben már kialakult gyakorlat is, hogy a duális képzésben képeznek a nagyvállalatok munkavállalókat a beszállítóik 103
