Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Kecskemét és környéke közép-európai járműipari központtá válik (Lepsényi Istvánnal Kriskó János beszélget)
ami lehetővé tette a termelés megkezdését a tervezett határidőre. Lát-e további lehetőségeket abban, hogy a város alaposan felkészült a leendő dolgozók nyelvi képzésére?- Persze. Amikor elkezdtem a Knorrnál dolgozni Kecskeméten, az egyik legnagyobb probléma a nyelvet beszélő, magasan kvalifikált szakemberek biztosítása volt. Az akkori Knorr-menedzsment 60%-a emiatt Budapestről ingázott. Körülbelül másfél évtized után kezdtük el tapasztalni, hogy találunk olyan fiatalokat helyben is, akik már nem küzdenek a nyelvvel, és akiket fölvéve, a belső szamárlétra végigjárása után, fel tudunk építeni a megfelelő posztokra. Úgy érzékelem, manapság a nyelvtudással már kevesebb a probléma. És az ügyön még nagyon sokat fog segíteni a duális képzés a későbbiekben. A duális képzés alapgondolatát egyébként a Mercedes hozta Kecskemétre, hiszen a korábbi ügyvezető, Klein úr is duális rendszerű képzésben végzett Németországban, és kedvező tapasztalatai miatt szorgalmazta a duális képzés bevezetését Kecskeméten is. Teljesen egyértelmű, hogy az a diák, aki a képzésének a gyakorlati részét egy multinál tölti, a Mercedesnél németül, a Knorrnál angolul kötelezően megtanul, mert enélkül nem él meg, nem tud még az irodájában sem leülni a gépe elé. És ugyanez igaz a szakmunkásokra is. Azt gondolom, hogy a duális képzés megteremti azt az átütő erőt, hogy a felsőfokú képzettségű munkavállalóink, de a szakmunkások számára sem jelent majd gondot a nyelvtudás hiánya a későbbiekben. Mi a Knorrtól sok embert küldtünk Németországba, mikor új termék gyártásába kezdtünk, és be kellett tanulnia az embereinknek. Nem volt gondunk a nyelvtudásukkal. Igaz, ők még nem duális formában végeztek, de mi már akkor is tudatosan képeztük az embereinket.- Sok híradás szól arról, hogy Magyarországon nem megfelelő színvonalú a fémiparban dolgozó szakmunkások képzettsége sem. Elé tudott-e menni Kecskemét 2008-tól, a gyár idetelepülésének bejelentésétől a gyár beindításáig annak, hogy a középfokú képzésben is megrendelőbarát legyen, hogy érdemben ki tudja szolgálni az új vállalkozás támasztotta igényeket? Kecskeméten dolgozva tapasztalt-e erre vonatkozó törekvéseket?- Amikor a Mercedes-Benz megkeresett bennünket a döntés előtt, elmondtuk nekik, hogy mi a tapasztalatunk az úgynevezett iparitanuló-rendszerről. Ezt követően ajánlották a duális képzési szisztémát, mert ez képes nyújtani a korszerű megoldást. A város is nyitott volt a kezdeményezésre, így elsőként Kecskeméten indítottuk el ezt a képzést a szakmunkásképzésben is és a jármű- mérnök-képzésben is. Később ez sok más felsőoktatási képzésre is kiterjedt. Mi a Knorrnál korábban is minden évben fölvettünk harminc embert ipari tanulónak. Költöttünk erre, és a képzés végén a legjobb tízet lehalásztuk. Nekünk sosem volt olyan problémánk, hogy ne lett volna jó szakemberünk, mert a saját igényeink szerint képeztük ki őket. Azt nem vitatom, sőt alátámasztom, hogyha valaki olyan szakmunkásképzőbe járt, ahol nem látott közelről ipart, nem tapasztalt következetes elvárást, nem támasztottak vele szemben követelményeket, az csapnivaló „szakemberként" jött ki az iskolából. A mi gyerekeink jól képzetten álltak fel az iskolapadból. Ha új embert vettünk fel, aki nem a mi szisztémánk szerint tanult, akkor ő a belépése pillanatától olyan közegbe került, ahol a fenti elvárások eleve adottak voltak, ahol nem lehetett másképp dolgozni. A Mercedesnél 102
