Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 7-8. szám - Kecskemét és környéke közép-európai járműipari központtá válik (Lepsényi Istvánnal Kriskó János beszélget)

meg a gyártást. A történet ott és akkor bonyolódott, amikor a 90-es évek elején a teljes járműgyártás összeomlott. Az Ikarus bedőlt, a német cég pedig ott állt egy gyárral, és nem tudta, hogy mihez kezdjen vele. Két alternatívája volt. Az egyik, hogy bezárja a gyárat és elfelejti Kecskemét nevét is, a másik, hogy okosan fölhasz­nálja az itt szerzett tapasztalatokat, és termékszerkezetet vált. Jó volt a tapasztalata a magyar dolgozókkal, kár lett volna feladni ezt a hídfőállást. Ez a gyár korábban is fékszerkezetet gyártott, de csak az Ikarusznak. A váltás után eldöntötték, hogy kialakítanak egy olyan gyárat, ami többfajta fékszerkezetet gyárt, de nem egy-egy cégnek, hanem nagyon sok vevőnek. Ennek érdekében áthozták Németországból a gyártást Kecskemétre, és elkezdték az itteni gyárat fölfejleszteni.- Önnek korábban is volt járműgyártási tapasztalata, hiszen az esztergomi Suzuki vezérigazgatói székéből jött Kecskemétre.- Én abban az időszakban kerültem a cég élére, amikor ez a folyamat elkez­dődött. A legfőbb cél a gyár felfejlesztése volt az új feladathoz. Azt kellett kita­lálnom, hogy miképp lehet az egykori állami vállalatból egy korszerű, modern vállalatot felépíteni. Ezt megelőzően nekem valóban volt már tapasztalatom, többek közt a japánokkal, a Suzukival. Megpróbáltam a japánoknál megtanult elveket és gyakorlatot átültetni a Knorr napi életébe. Ma úgy látom, hogy jó pár éves kemény munkával az általam vezetett cég olyanná fejlődött, amely a Knorr bármelyik gyáregységével képes volt versenyezni, kiállta az összehasonlítást.- Milyen lépésekben bővült a kecskeméti gyár és az önök tevékenysége?- Minekután megvolt a bizalom a német fél részéről a magyar fél által irányí­tott gyáregység iránt, fölmerült a tevékenységek bővítése. A tevékenységbővítés­nek a legegyszerűbb része az volt, hogy hozzánk került a logisztika. Ézt korábban Németországban végezték, aztán mi átvettük, a minőségbiztosítással és egyéb más feladatokkal együtt. A nagy minőségi lépés két lépcsőben következett be. Az egyik a kutatás- fejlesztés idetelepítése volt. A Knorr tudta, hogy Magyarországon nagyon jó fejlesztők vannak. Volt az egyik magyar fejlesztőnek, Palkovics Lászlónak, aki ma már államtitkár és akadémikus, egy nagyon jó gondolata. Műszakilag arról szólt, hogy ha egy járművet nem úgy fékezünk, ahogy hagyományosan szokás, hogy megfékezzük az első tengelyt meg a hátsó tengelyt egyszerre, hanem a négy kereket egymástól eltérő mértékben fékezzük, akkor ezzel képesek leszünk a jármű stabilitását jelentősen megnövelni. El lehet-e azt érni, hogy ne boruljon föl a jármű? Palkovics professzor úr kidolgozta ezt először elméletben. Erre azt kérték a németek, hogy valósítsa meg a gyakorlatban is. így hoztuk létre a buda­pesti kutató-fejlesztő központot, amely dinamikusan fejlődött az elmúlt években. Jelenleg Budapesten és Kecskeméten körülbelül 300 magasan kvalifikált fejlesztő dolgozik, ráadásul olyan témákon, amelyek a jövő nagy fejlesztései lehetnek. Például ma nagyon divatos a járműgyártásban az autonóm vezetés, ahol a veze­tőre igen kevés feladat hárul, a jármű minden szükséges manővert önállóan elvé­gez. Például ezt az autonóm vezetéssel kapcsolatos fejlesztési munkákat is ebben a részlegben végezték, illetve végzik ma is. 98

Next

/
Thumbnails
Contents