Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskemét helye a városhierarchiában és társadalmi változások a népszámlálások tükrében
kismértékben tovább csökkent, ugyanakkor az iparban foglalkoztatottaké a rendszerváltást követő csökkenés után ismét 30% fölé emelkedett. A szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya tovább nőtt, a legtöbben a közigazgatásban, oktatásban és egészségügyben dolgoztak. A 2011-es népszámlálás kapcsán érdemes néhány további fontos változást kiemelnünk. Míg a korábbi népszámlálásokon az etnikai és nemzeti kisebbségek aránya csekély volt a városban, addig míg 2001-ben 2040-en (1,9%), 2011-ben már 3694 fő (3,3%) vallotta magát etnikai és nemzeti kisebbséghez tartozónak. A szlovák kisebbséget leszámítva az összes többi száma nőtt. A cigányságé harmadával, 899-ről 1216-ra, a németeké megháromszorozódott, 472-ről 1441-re nőtt, de a többi nemzeti kisebbség száma is jelentősen emelkedett. A német mesterek jelenlétéről már 1715-től vannak adataink49, és közülük több család kiemelkedő szerepet játszott a város történetében.50 Kecskeméten napjainkban bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény és roma nemzetiségi önkormányzatok működnek.51 A modernizáció folyamatának eredményeként a város népességének egyre magasabbá vált az iskolai végzettsége. A 2001-es népszámláláshoz viszonyítva 2011-re az érettségizettek és a diplomások aránya jelentősen emelkedett, elérte a hétéves és idősebb népesség felét, amivel meghaladta az országos, 43%-os arányt is. Az érettségivel rendelkezők aránya 5%-kal, 24-ről 29%-ra, a diplomásoké 6%-kal 13-ról 19%-ra nőtt. Közben a maximum nyolc általános iskolai osztállyal rendelkezők aránya 42%-ról egyharmadra csökkent, ami még így is elég magas. Kecskeméten a diplomások 19%-os aránya az alföldi megyeszékhelyek adataihoz képest alacsony, mert ez a mutató Nyíregyházán, Debrecenben, Szolnokon és Szegeden is 20% feletti és csak Békéscsabán alacsonyabb (17,7%).52 Összegzés Kecskemét ma az ország nyolcadik legnépesebb városa, és a megyei jogú városok között azon kevesek közé tartozik, ahol a népességszám növekszik. A város népessége 2001 után természetes fogyásba fordult, azaz a halálozások száma kicsivel meghaladja a születésekét, de a pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhetően a népességszám tovább nő, ezzel Kecskemét demográfiai mutatói a megyei jogú városok sorában a legjobbak közé tartoznak. A kedvező demográfiai folyamatok mellett Kecskemét gazdasága és funkcionális szerepköre is egyre jelentősebb, így mára a felsőfokú központok közé került, a legjelentősebb nyolc vidéki nagyvárossal együtt. A második világháború után a város külterületeinek jó részét elcsatolták, a mezőgazdasági termelés folyamatosan hanyatlott. 1950-től Kecskemét megye- székhely lett, és a mezőgazdaság csökkenő szerepét kompenzálandó, a hatvanas 49 Iványosi Szabó 2006: 9. 50 Petemé Fehér Mária könyvében részletesen bemutatja a kecskeméti Czollner, a Fischer és a Kiingert német családok történetét. Pétemé 2013. 51 Waffenschmidt 2015:162. 52 Kanalas 2014: 94-95. 94
