Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskemét helye a városhierarchiában és társadalmi változások a népszámlálások tükrében
évektől legfontosabb feladattá az ipartelepítés vált, hogy az itt élők munkához juthassanak. Az ipartelepítés - mivel a városnak e területen, az élelmiszeriparon túl alig voltak hagyományai - véletlenszerűen történt, alacsony technikai színvonalú, főként kevésbé képzett munkaerőt igénylő üzemeket telepítettek ide. A gazdasági változásoknak megfelelően a város társadalma is átalakult. A gazdasági ágak súlypontjai eltolódtak, a munkaerő is átstrukturálódott. A mezőgazdaság domináns szerepét az ipar és a szolgáltatás vette át. A rendszerváltás után több multinacionális vállalat telepedett le Kecskeméten, különböző ágazatokban. Mára a város környékén a hazai tulajdonú élelmiszer- ipar néhány vállalata is megerősödött. Kecskemét számára döntő jelentőségű bejelentés történt 2008. június 17-én, amikor nyilvánosságra hozták, hogy itt épül fel a Mercedes-gyár, ahol 2012 márciusában kezdődött el a termelés. Ezzel Kecskemét a járműipar egyik európai és hazai központja lett, sorra építenek újabb és újabb üzemeket a térségben letelepedő járműipari beszállítók, ezzel egy új, a világ élvonalába tartozó termék- és termelési kultúra helyszíne lett a városunk. A gyár építésének bejelentése óta nem telt el egy évtized, és azóta igen jelentős változások történtek városunk gazdaságában, ami a népességszámra és a társadalom struktúrájára is komoly hatással van, lesz. Forrás és irodalom 1941. évi népszámlálás. 2. Demográfiai adatok községek szerint. KSH, Budapest, 1976 1949. évi népszámlálás 9. Demográfiai eredmények. KSH, Budapest, 1950 1949. évi népszámlálás 8/a. Nagyobb városok foglalkozásstatisztikai adatai. KSH, Budapest, 1950 1960. évi népszámlálás 3. Bács-Kiskun megye adatai. KSH, Budapest, 1961 1970. évi népszámlálás 20. Bács-Kiskun megye adatai. KSH, Budapest, 1972 1980. évi népszámlálás 3. Bács-Kiskun megye adatai. KSH, Budapest, 1981 1980. évi népszámlálás. 3. b Kecskemét népessége és társadalma. KSH, Budapest, 1983 1990. évi népszámlálás. 5. Bács-Kiskun megye adatai. KSH, Budapest, 1992 1990. évi népszámlálás. Anyanyelv, nemzetiség településenként 1980,1990. KSH, Budapest, 1993 Népszámlálás 2001. 6.2 Bács-Kiskun megye, II. kötet, KSH, Budapest, 2002 Népszámlálás 2011. Területi adatok, Bács-Kiskun megye, http://www.ksh.hu/nepszamlalas/ tablak_teruleti_03 Bácskai Vera 2003: Várostörténet. In: Bódy Zsombor - Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe, Budapest, Osiris Kiadó Belényi Gyula 1996: Az alföldi városok és a településpolitika (1945-1963), Dél-alföldi évszázadok 7., Szeged. Beluszky Pál - Kovács Zoltán 2011: Települések. In: Magyarország térképekben, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, http://www.mtafki.hu/konyvtar/Magyarorszag/ Magyarorszag_terkepekben_Telepulesek.pdf Gerse József - Szilágyi Dániel 2015: Városok-falvak. Magyarország településhálózata 2, KSH, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo_telepuleshalozata/varosok_falvak.pdf 95
