Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskemét helye a városhierarchiában és társadalmi változások a népszámlálások tükrében
birtokosok vallási hovatartozását is megfigyeljük, jól kirajzolódik, hogy az egyre nagyobb birtokosok között nő a reformátusok aránya. Az öt hold alatti kisbirtokosok között 18,4% református, míg 80,3% katolikus. A középbirtokosok körében 40,1% a reformátusok aránya és 58,7% a katolikusoké. A népesség foglalkozási szerkezetének változásai Kecskeméten a mezőgazdaságban dolgozók aránya 1930 előtt 58-63% között ingadozott, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a hatalmas külterületeken főként mezőgazdasággal foglalkoztak az emberek. A külterületen 1930-ban a lakosság 86,2%-a volt őstermelő, és az itt élők mindössze 8,3%-a élt az iparból és forgalomból. A város belterületén ugyanakkor az őstermelők aránya csupán 22% volt, míg az iparból és forgalomból élők aránya 43%-ot tett ki. 4. táblázat Az egyes ágazatok aktív keresői az összes aktív kereső százalékában (Kecskemét 1930-2001) Gazdasági ág 1930* 1930** 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 Ipar 15,6 28,9 13,1 18,2 27,6 38,9 34 30,9 22,9 Építőipar 1,6 3 5,7 9 10,7 7,5 6,3 Mező- és erdőgazdaság 58,1 22 53,9 45,4 27,6 14,1 10,3 11,2 2,8 Közlekedés, szállítás, hírközlés 2,5 3,3 1/7 3,2 5,7 5,7 5,9 5,4 5,4 Kereskedelem 5,4 10,8 6,1 9 9,7 10,1 12,7 13,4 16,5 Vízgazdálkodás0,1 1 0,7 1/2 1,4Egyéb ágak 18,4 35 23,6 21,1 22,7 21,5 25,2 30,2 46,1 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 *A város teljes népességére vonatkozóan ** A belterületre vonatkozóan Forrás: Kovács A.: 21-22. o., 1980. évi népszámlálás. 3. b Kecskemét népessége és társadalma. 25. o., 1990. évi népszámlálás. 5. Bács-Kiskun megye adatai. 30. o., Népszámlálás 2001. Ha a két világháború közötti időszakban a Kecskemét belterületén élők foglalkozási megoszlását vizsgáljuk, egy polgárosodott városi társadalom képe rajzolódik ki előttünk. Sőt, a város egyes részein (Bethlenváros, Rákócziváros) - főként azokon, ahol az izraeliták, evangélikusok, reformátusok aránya magas volt - az iparból és forgalomból élők aránya elérte a lakosság felét (49,6%, 46%). Ugyanakkor a városnak volt egy olyan része: a Széchenyiváros (a mai villanegyed területe), ahol a közszolgálatban és szabadfoglalkozásúként dolgozók aránya elérte az egyötödöt (20,6%), és a nyugdíjasok, tőkepénzesek aránya is 11% volt. A házicselédek aránya is kiemelkedően magas e területen: 8,3%, míg az arányuk a városban 4,2% volt. Ugyanakkor az őstermelők aránya itt volt a legalacsonyabb (15%).44 Ebben az időszakban Kecskemét belterületének foglalkozási megoszlása 44 Kovács 1935: 18. 92
