Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskemét helye a városhierarchiában és társadalmi változások a népszámlálások tükrében

A népesség felekezetek közötti megoszlására 1949-et követően legközelebb a 2001-es népszámlálás során kérdeztek rá, így a köztes 52 év felekezeti viszonyaira csak következtetni tudunk. Némiképp meglepőnek tűnik, hogy míg a szomszédos, mezővárosi hagyományokkal rendelkező városokban igen erős a református egyház - például Nagykőrösön többséget alkotnak a reformátusok addig Kecskeméten a katolikusok aránya meghaladta az országos arányukat is. Kovács Alajos kimutatása alapján azonban egyértelműen kirajzolódik az a tendencia, hogy a legkorábbi adatoktól, 1825-től folyamatosan nőtt a római katolikusok aránya, 64,7%-ról, 1930-ra 75,8%-ra. A reformátusok aránya ugyanezen idő alatt folyamatosan csökkent, a lakosság közel egyharmadáról (31,9%) egyötödére (20,2%).38 A legutóbbi népszámláláson a római katolikusok aránya az 1949-es felére, 40%-ra csökkent, a reformátusoké 10 %-ra.

A második világháború a város felekezeti összetételét is átalakította. „Az 1949- es népszámlálás adatai szerint a magyar társadalom 67,8%-a vallotta magát római katolikusnak, 21,9%-a reformátusnak, 5,2%-a evangélikusnak, 2,7%-a görögkatolikusnak, 1,5%-a izraelitának. ”39 Kecskeméten a római katolikusokon kívül az összes többi felekezethez tartozók aránya az országos átlag alatt maradt. Az izraelita felekezetihez tartozók aránya csökkent a legnagyobb mértékben a második világháború végi holokauszt miatt. A városban a zsidók száma 1900-ban és 1910-ben volt a legmagasabb, 2000 fő körül, ekkor arányuk (3,5%, 3%)40 lényegesen elmaradt az országostól (4,94%, 4,99%).41 A legstabilabb létszámmal és aránnyal az evangélikusok rendelkeztek. A 2011-es népszámlálás adataiból egyértelműen megfigyelhető a szekularizáció előrehaladása a városban, hiszen míg az 1949-es felvétel során az ország lakosságának mindössze 0,1 %-a tekintette magát felekezeten kívülinek, addig 2011-ben már 16%, illetve a lakosság további 30%-a nem válaszolt erre a kérdésre, és több mint 1500-an ateistának vallották magukat.

Kecskeméten a második világháború előtt az egyes valláshoz tartozás jelentősen összefüggött a társadalmi rétegződéssel és a lakóhely szegregációjával. A város területén térben is elkülönültek egymástól a különféle vallásokhoz tartozók. A katolikusok aránya magasabb volt a külterületeken (79,5%), mint a belterületeken (71,1%). A zsidók esetében pontosan fordított tendenciát lehetett kimutatni: a külterületen alig éltek (0,1%), míg a belterületen jóval többen (4,4%)42, és ezzel már megközelítették országos arányukat (5,1%).43 A város belső területein is jól kimutatható a szegregáció. Míg a déli területeken magas volt a katolikusok aránya (84-87%), addig a Kecskemét északi részén fekvő Bethlenvárosban csupán 48,6% volt, míg a reformátusoké 39%, a zsidóké 8,5%. A szomszédos városrészekben is magasabb volt a reformátusok és a zsidók aránya, mint a városban összességében. Az evangélikusok is ezeken a területeken koncentrálódtak. Ha a

38 Kovács 1935: 9.

39 Valuch 2001: 270.

40 Kovács 1935: 9.

41 Gyáni-Kövér 1998: 128.

42 Kovács 1935: 11.

43 Gyáni-Kövér 1998: 350.

91