Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskemét helye a városhierarchiában és társadalmi változások a népszámlálások tükrében
2. táblázat. A természetes szaporodás, fogyás és a vándorlási egyenleg alakulása Kecskeméten (1941-2011) Időszak Élve születések száma Halálozások száma Vándorlási egyenleg A népesség változása (fő) 1941-1948-2 251 1949-1959 9 560 1960-1969 3 275 13 256 1970-1979 16 649 9 829 5 580 12 400 1980-1989 14 441 11 753 2 946 5 634 1990-2001 13 904 13 788 5117 5 233 2001-2011 12 262 12 962 4 362 3 662 Forrás: 1980. évi népszámlálás. 3. b Kecskemét népessége és társadalma. 10. o., 1990. évi népszámlálás. 5. Bács-Kiskun megye adatai. 187. o., Népszámlálás 2001. 101. o., Népszámlálás 2011. Területi adatok, Bács-Kiskun megye. Az ötvenes években a népesség jelentős növekedésnek indult. Ennek mértéke már az ötvenes évtizedben megközelítette a tízezer főt, majd a hatvanas-hetvenes években meghaladta azt, ami elsősorban a természetes szaporodásnak volt köszönhető. A hetvenes években a természetes szaporodás nagyobb szerepet játszott a népességszám növekedésében, mint a vándorlás, hiszen az évtized közepén országosan is kiemelkedő mértékű születésszámot regisztráltak. 1970 és 79 között a természetes szaporodás 6820 fő volt, és a vándorlási különbözet 5580 fő. A városba történő bevándorlás a hetvenes években kiemelkedően magas volt, majd a nyolcvanas években lassult és a rendszerváltást követően ismét emelkedett. 1990 és 2000 között a természetes szaporodás mindössze 116 fő volt, míg a vándorlási különbözet 5117 fő.24 A város népességszámának növekedését a rendszerváltást követően a migrációs nyereség befolyásolta elsősorban. Az ezredfordulót követő éveket már a természetes fogyás jellemezte, amit a migrációs nyereség ellensúlyozott, és így a város népességszáma továbbra is növekszik. Az ötvenes években a növekedés elsődleges oka a születésszám alakulásába történő drasztikus adminisztratív, állami beavatkozás volt, a másodlagos a városba költözés fokozódása, főként a korábbi külterületekről, amit az is motivált, hogy Kecskemét 1950-ben megyeszékhely lett. Mivel a migrációban mindig a fiatalabb és képzettebb társadalmi csoportok vesznek részt, a beköltözők hozzájámltak a születésszám növekedéséhez is. Meg kell jegyezzük, a nagyvárosok migrációs nyeresége, főként az iskolázottabb réteg elszívása a vidékről, a kisebb városokból és falvakból nagyban hozzájárni Kecskemét dinamikus növekedéséhez, ugyanakkor a kisebb településeken sajátos űrt hagy maga után a magasabb végzettségűek hiánya. Korábban tévesen úgy vélték, hogy Kecskeméten a közigazgatási funkció hiányos volt, és a megyeszékhely státus megszerzésének köszönhető a város fellendülése. Ez nem helytálló, ugyanis Kecskemét korábban is törvényhatósági jogú város volt, saját főispánnal és jelentős igazgatási jogkörrel bírt, tulajdonképpen a korábbi nagy kiterjedésű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részének 24 Kiss 1990: 108. 87
