Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskemét helye a városhierarchiában és társadalmi változások a népszámlálások tükrében
Kecskemét és Veszprém) népességszáma emelkedett. Ezek alapján Kecskemét korösszetétele 2011-ben az egyik legkedvezőbb volt a megyei jogú városok sorában.15 2015 elejétől Kecskeméten működik az első nem fővárosi, hanem vidéki központi államigazgatási szerv, a Miniszterelnökség Agrár- és Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága, ami szintén erősíti a város funkcionális szerepkörét. A funkcionális mutatók vonatkozásában Kecskemét egyre jobban teljesít, így a népességszámához képest most reális lehetőséggé vált, hogy a város a funkcionális rangsorban is egyre előkelőbb helyre kerüljön. A népességszám alakulása Kecskeméten 1. táblázat. A népességszám (lakónépesség), a város területe, a bel- és külterületen élők számának és arányának alakulása Kecskeméten (1900-2011) Év Lakosság száma (fő) A város területe (ha) Ebből belterületen él (fő) Ebből külterületen él (fő) Külterületen élők százaléka 1900 58 198 93 937 31 304 26 894 46,2 1910 68 424 93 937 35 251 33 173 49,3 1920 73109 93 937 35 577 37 532 51,4 1930 79 467 93 937 34 788 44 679 56,2 1941 87 269 93 937 35 740 51 529 58,8 1949 88 369 93 937 33 330 55 039 62,3 1960* 66 842 26 385 46 351 20 491 30,6 1970 79 978 25 680 64123 15 855 19,8 1980 92 047 25 668 77 965 14 082 15,3 1990* 102 516 29 912 90 510 12 038 11,7 2001 107 749 32136 94 017 13 732 12,7 2011 111 411 32 257 94130 17 281 15,5 *Nagy-Kecskemét határából 1950-ben kivált Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc, majd 1952-ben Agasegyháza, Ballószög, Helvécia, Lászlófalva, Hetényegyháza és Városföld lett önálló község. 1981- ben Hetényegyházát Kecskeméthez csatolták, majd 1989-ben Helvéciát és Matkót is. Forrás: Az 1930. évi népszámlálás. 52-53. o., 384. o., Thirring L.: 58. o., Kiss É.: 4. o., 1990. évi népszámlálás. 5. Bács-Kiskun megye adatai. 394. o., Népszámlálás 2001. 268. o. Népszámlálás 2011. Területi adatok, Bács-Kiskun megye. Kecskeméten a népesség száma viszonylag dinamikusan növekedett a 20. században, és ez folytatódik a 21. században is. A népességszám a századfordulótól napjainkig közel megduplázódott. Ezen időszakban a város területe is jelentősen megváltozott, az 1950-es közigazgatási átszervezéssel, majd 1952-ben elvesztette külterületének több mint kétharmadát, melyen kilenc önálló település jött létre, ezzel a népességszáma is harmadával visszaesett. Ezt követően a népességszám ismét dinamikusan növekedni kezdett, 1970-re már 80 ezerre nőtt. Az egyes népszámlálások között a népességszám több mint 12-13 ezer fővel nőtt 15 Szemes 2012: 5-6. 84
