Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Hatékonyan, versenyképesen a pályán maradni (Szarka Balázzsal Kriskó János beszélget)
- Tíz évvel ezelőtt még nyolc részegységből állt az Univer, ma hat önálló egység alkotja a cégcsoportot. Az ésszerűség miatt kellett csökkenteni a részvénytársaságok számát?- Összevonásokat hajtottunk végre. Csak egy példát hadd mondjak: nagyon szépen fölfutott a sütőipari ágazatunk. Korábban a kereskedelmi ágazathoz tartozott, és három éve úgy találtuk, hogy az iparhoz kell csatolni, mert itt együtt van a szakértelem, a technológiai és a műszaki háttér. És csodák csodájára, amíg a kereskedelemhez tartozott, veszteséges volt a sütöde, most meg, 2015-ben az egyik legnagyobb eredményt produkáló szakág lett az élelmiszeripari ágazaton belül.- Az az oka, hogy megvásárolták és sikeresen működtetik a Lipóti franchise-t?- Föltétlenül meghatározó lépés volt. A piac oldaláról markáns igény jelentkezett. Korábban is állítottunk elő sütőipari termékeket, de az tömegtermelés volt, a multik beszállítói voltunk. A Lipóti franchise-ban szigorúan előírják a minőséget, a logisztikai elvárásokat, és mi ehhez technológiailag fölnőttünk. Biztosítani tudjuk azokat a föltételeket, amelyek a korábbi gyártásnál még nem fogalmazódtak meg igényként.- Minden kereskedelmi értékesítési helyükön elérhető a Lipóti pékség kínálata?- Igen. De nem csak a saját bolthálózatunkban, mert ennek pont az a lényege, hogy ma már huszonegynéhány franchise tagnak szállítunk. Lehet, hogy első hallásra furcsának tűnik, de Makóra is viszünk pékárut, Szegedre is, Budapestre is, Békéscsabára is. Ez egy teljesen más rendszer, mint ami korábban volt. Naponta három fordulóban szállítjuk az üzletekbe a friss pékárut, mert fontos, hogy ugyanolyan friss péksüteményhez jusson az, aki a reggeli nyitás után keresi fel az üzletet, mint aki este, záráskor vásárol a termékeinkből. Kétségkívül meg kell fizetni ezt a minőséget, de minőség nélkül ma már nem lehet a piacon maradni.- A Lipóti pékség egy szigetközi családi vállalkozás. Hogyan találtak rájuk?- Véletlenül. A tulajdonossal, Tóth Péterrel egy vadászaton találkoztunk Gyermelyen. Akkori beszélgetésünkből egy év átfutás után elindult ez az üzleti együttműködés. Magam is vallom, hogy soha nem szabad összekeverni az üzletet a barátsággal, mert abból ritkán sül ki jó, tisztességes dolog. Gyermelyen találkoztunk. Gyermely szállítja a lisztet a franchise-ba, nekünk is beszállítónk, nemcsak a Lipóti termékekhez, hanem a sütőüzemünk egyéb termékeihez is. A boltjainkban is ott vannak választékbővítésként a Gyermelyi-termékek. És külön érdekessége a mi hármunk együttműködésének, hogy mindhárom vállalkozás, a Lipóti, a Gyermelyi, az Univer is színtisztán magyar tulajdonban van. Ügy gondolom, valami olyasmit hoztunk létre, ami példa lehet országosan is.- Arra kérem, beszéljünk az Alföld Zrt. létjogosultságáról! Nem tudok arról, hogy a kecskeméti Alföld Áruházon kívül létezne az országban másik szövetkezeti tulajdonú áruház. Mit tud ez az üzlet, amit a konkurenciája nem? Miért éri meg önöknek fenntartani?- Április 4-én volt az Alföld Áruház alapításának a 45. évfordulója. Az alapításkor megyei közös vállalat volt, a Skála áruházlánc tagja, és bizony nem volt különösebben eredményes. Mi felvásároltuk a részvényeit, és sikerült százszázalékos 66
