Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 1. szám - Rajzok egy élet tájairól (Horváth Máriával Váczi Mária beszélget)
szerethetőek legyenek. Szerettem volna, ha jó és rossz tulajdonságaikért, netán suta, de jó szándékú cselekedeteikért szeretik meg őket. Nem félek attól, hogy a 3D-s technikával készült filmekkel megkötözzük a gyerekek fantáziáját. Nagyon kreatívvá teszi a gondolkodást, és izgalmasan lehet dolgozni a térrel a szabad kameramozgásnak köszönhetően. A legfrissebb filmtermésünk, a Cigánymesék sorozat is ezzel a technikával készül.- Ha csupán egy szóval jellemezhetném a népmesék hőseit, akkor választásom a keresők lenne, akik útnak indulnak - talán helyettünk, de értünk -, hogy elhozzák a példát, hogyan teremtsük újjá magunkat és világunkat napról napra. Ezt az örökös úton tevést, Jf* keresést látjuk a magyar népmesékben, de a Cigánymesék már elkészült epizódjaiban is. Hogyan született a cigány meséket filmre vivő gondolat?- Mikor a Magyar népmesék századik filmje is elkészült, s ezzel a sorozatot fájó szívvel befejeztük, Eszter lányom biztatására szántam el magam, s vágtam bele ebbe a nem köny- nyű, de érdekes feladatba. Célom a cigány kultúra - többségünk számára ismeretlen - értékeinek jobb megismerése és felmutatása önmagunk és mások számára, melyhez cigány alkotók segítségét kértem. Szécsi Magda meséiből választottam az első három - A cigány asszony meg az ördög, Káló, a cigány legény, Doja, a cigány tündér - történetet, de Bari Károly és Daróczi Ágnes gyűjtéseiből is válogattam. A kiválasztott mesékben megmutatkozik a cigány lélek, és büszkén vállalható üzenetük van, a levonható tanulságok pedig általános érvényűek. Az élet teljességéről, a hűségről, a szerelemről, a vándorlásról, a cigányok eredettörténetéről, a humorukról, a család és az anya fontos szerepéről szólnak ezek a történetek. A pécsi Orsós Teréz naiv festőt szintén felkerestem, hogy vizuális világából meríthessünk, a zene pedig Oláh József munkája, aki a Pamo Graszt együttes vezetője. Persze hónapokon át kísérleteztük ki a film képi formanyelvét Tóth-Pócs Rolanddal, szerencsés vagyok, mert újra jó csapat állt össze erre a munkára is. Az eltelt idő s a filmek jó fogadtatása megerősít abban, hogy a filmkészítés szolgálat is, és segíteni tud abban, hogy jobban megértsük s elfogadjuk egymást. A saját kultúránk szeretete és a velünk élők kultúrájának megismerése sokat segíthet egymás megértésében. „Korhatárra való tekintet nélkül megtekinthető" - olvasható az egyik DVD-n. Romániában mégis megtiltották a Magyar népmesék két epizódjának vetítését. 1 Mit gondolsz erről?- Vihar egy kanál vízben! A Minimax megvásárolta a Magyar népmesék vetítési jogát, így láthatják Romániában is. Kötözködésnek tartom, mondvacsinált problémának! Azért nem vetítik például a Jankovics Marcellal közösen készített, A király kisasszony jegyei című filmünket, mert véleményük szerint a királylány „árulja" a testét, amikor feltárja jegyeit a kis kondásnak. De nem vetítik Nagy Lajos Szusza című filmjét sem, mert - szerintük - a fogyatékosságot karikírozza. Ez nem igaz! Valamikor minden falunak volt egy „bolondja", akin ugyan nevetgéltek is, de segítették, etették és törődtek vele. A butácska asszony története, amiről Lajos filmje szól, számos mesénkből ismert. Most nagyon álszent a világ, figyelnénk inkább arra, hogy ne legyenek pornográf és agresszív filmek olyan időben, amikor a gyerekek is láthatják azokat! Valójában szívesebben beszélek arról, hogy milyen sok örömöt találtam a magyar népmesékben, és a közös munkában azokkal, akikkel együtt készítettük a filmeket. Megtisztelő számomra, hogy Szabó Gyula, a Nemzet Színésze évek óta nagy kedvvel és szívvel adta hangját, neve elválaszthatatlanul összeforrott a mesékkel. 75
