Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 1. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Parasztok és cívisek a hódoltság jogszolgáltatásában

Nemcsak a városi tanács működésével, hanem az arbiter bírák, más néven fogott bírák működésével kapcsolatosan is célszerű néhány adatot felidéznünk, mivel ezek figyelem- bevételével ugyancsak indokolt a korábbi állítások részbeni pontosítása. Ehhez is előbb e témakör alaposabb feltárójának, Schwáb Máriának a megállapítását célszerű idézni: „A fogott bírák törvényszékének megalakulása a XVI. század végén történt. 1598-ban említi először a jegyzőkönyv, tehát keletkezése egybeesik a török bíróság megszűnésével, amely 1597-ben, a kádinak Kecskemétről történt visszarendelése folytán következett be [...] De hogy mennyire közszükségletet pótolt, kitűnik abból, hogy később a városi hatóság megerősödése után sem tűnt el, hanem a vele rokon három város törvényszékével együtt tovább fejlődött, és a XVII. század közepén már úgy polgári törvénykezés, mint a bűnfenyítő eljárás majdnem korlátlan hatalmában van. "u

A következő jegyzőkönyvi részletet azért kell teljes egészében idéznünk, mivel ugyancsak alkalmas arra, hogy ennek alapján a Schwáb Mária korábbi megállapítását módosítsuk.

„1594. Pünkösd előth walo második vasárnapon.

Az rácznak vallása az mellyet az parton wagdaltak es az negiet le wagtak. Teth illien wallast, hogy keczkemettről ky mentek Eyel mynd reszegek voltak de ő nem tudggia hogi ha török wolte rácz wolte az ky őket wagdalta es megh ölte, de mynd gyalogok woltak de nem tuggia mynnen zvoltak, de sokan voltak, eőkpenigh tizenketten woltak.

Ez wallas teteinek halgatny voltak ferencz szállási way as Mihály Atel [?] Albert, Ihaz mihaly; Vaczy Nagy tamás, Nagi sebestien, Palkay Baka Mathe Nagi Marton, Zrencs [Szerencs ?] tamas előtt es az kecskeméti biro előtt Tóth Mattias előth Zabo halas előth es horvat Ágoston előth Isaky markus előth Pap benedek Előth Kis balas es olaz marton előth. "14 15

A legrégebbi jegyzőkönyvbe az esetek jelentős részében hasonló szintű helyesírással rögzítették az eseményeket. Az kétségtelen, hogy a feljegyzés egy szabályszerű kihallgatást rögzít a kor szokásos fogalmazásában. Megfigyelhetjük, hogy bár a kádi még három évig helyben maradt és működött, a kihallgatást nem ő végezte. Feltétlenül ki kell emelnünk, hogy a kecskeméti főbíró és a tanács tagjai mellett ferencszállási, váci, pákái és izsáki „fogott" személyek - arbiter bírák - vettek részt. Teljességgel nyilvánvaló, hogy ez az összetétel csaknem pontosan megegyezik sok más XVII. századi fogott bírák testületének összetételével. Tehát ennek alapján megállapíthatjuk, hogy ez az intézmény nemcsak 1598- tól működött a városban, hanem, úgy tűnik, már kiforrott formájában a kádi ittléte, azaz a hódoltság első szakaszán belül is jól szervezett módon, több település esküdtjeit, bíráit bevonva látta el feladatát. Nem árt hangsúlyozni, hogy ekkor még az előző évtizedekben kialakult török igazgatás és jogszolgáltatás lehetőségei, körülményei a háború miatt nem változtak, kaotikus közállapotról pedig még semmiképpen sem beszélhetünk. Azt viszont ugyancsak ki kell emelnünk, hogy ezúttal az idézett szövegben csak a kihallgatásról van szó, ítélkezésről kétségtelenül nincs említés. Ez minden bizonnyal azért történt, mivel tömeges élet elleni cselekményről volt szó, és aligha kétséges, hogy a vétség jellege, valamint a bírság összegének meghatározása miatt - ami egészében a kádit illette - szükséges volt a török hivatalnok későbbi bevonása. Itt sem árt kiemelni, hogy már ebben a szövegezésben is csaknem pontosan olyan formulákat találunk, mint amilyeneket a következő évszázad derekán lejegyzett jegyzőkönyvekben. Tehát ez esetben a formai jegyek alapján

14 Schwáb Mária: 1939. 29-30. - A „három város" törvényszéke és a „fogott bírák" működése Hornyik János feldolgozásai alapján vált ismertté.

15 Ez a feljegyzés nem Hornyik jegyzetei közül való, de az eseményre vonatkozó feljegyzés tőle is maradt. O forráshelyként az eredeti jegyzőkönyv 32. lapját jelöli meg. „Pünkösd előtt való második vasárnapra virradó éjjel 12 rátz részegen elindul Kecskemétről, a pusztán megtámadtatnak, négy levágatik s azt vallya: hogy sokan támadták meg őket, mind gyalogok, de nem tudja magyar volt é, török volt é rátz volt é, csak arra emlékszik, hogy sokan voltak." Iványosi-Szabó Tibor: 1996. 37.

66