Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 6. szám - Lipa Tímea: Az Ady-szeminárium
a sajátos prüdantériája, amivel költeménye 3 részre oszlik [...] Egészen sejtelmesen hat rám, hogy éppen Adyban hasonló dolgokat találunk. "23 A második óra elején a jegyzet szerint „bizonyos Szilvási"24 felolvas Ady-költeményeket. Azonban Szabó Lőrinc a későbbiekben nem tesz említést arról, hogy valóban megtörtént-e a felolvasás. Feltételezhető, hogy Szabó Lőrinc jelezte volna írásban, ha igen. Erre az enged következtetni, hogy az irodalomelméleti órákon a félbehagyott, hiányos idézeteket jelölte hullámos vonallal vagy üres hellyel. Mielőtt megtörtént volna a felolvasás, Babits elemzési szempontokat adott meg hallgatói számára, azzal a szándékkal, hogy megismertesse a diákokkal Ady költészetének előzményeit, azokat a hatásokat, amelyek költészetének alakulását befolyásolták. A következőképpen vezeti fel előadását: „[...] úgy érzem, hogy kellő haszonnal, hogyha mielőtt egyáltalán belekezdenénk, tudjuk már azt, hogy olvasva mire akarunk és mire fogunk figyelni, hogy micsoda szempontok szerint akarjuk nézni és látni Ady verseit. [...] Tehát egy régen száraznak és ódonnak látszó jellemvonással és irányelvvel akarjuk Ady költészetét jellemezni, mielőtt olvasáshoz fognánk. Az első dolog, hogy annak a kötetnek (megint tudós és pedáns szóval) frázisait keressük meg, nézzük azokat az alkotóelemeket, amelyekből ez a korlelet előszületett. Ebben a tanulásban Ady légit __művei igazíthatnak bennünket útba, azok a versei, amelyekről említettem, hogy nem ő, de amelyek bizonyára megmutatják, hogy honnan táplálkozott az ő szellemi egésze fiatal korában... "2S 26 Babits elmondja, hogy a fiatal Ady még Reviczky stílusában írta meg első verseit, de alapvetően nem a saját korának költője volt, mivel nem a jelenkor volt hatással Ady költészetére. Babits koncepciójának ez a legfontosabb eleme, miszerint „fajának mélyéből" táplálkozik: „Ez az Ady nem korától kapta azt, amit kapott. Rég valahogyan a saját faja és a miliője mélységéből keltette ki [önmagát], amíg önmagához eljutott. Ady hű irodalom. [...] Úgy értem ezt, ahogy Weininger filozófus, a korán elhalt osztrák filozófis beszélt a zseni fól sz __ről, az erkölcsi hűségről, amit ő erkölcsi emlékezetnek nevez. Ez az erkölcsi hűség az, ami a zsenit szüntelen jellemzi. A hűség önmagához, kegyelet önmagával szemben, amivel önmagához állandóan ragaszkodik, a saját énjének legmélyebb gyermekkorához, nem akar elszakadni [...], mert mindezek önmaga, mert ezekből nőtt ki ő. így Ady egészen és teljesen magyar és egészen a magyarságból nő ki. Kifelé nem néz, és kér a fajnak mélyéből és saját miliőjének mélyéből. "2b Weininger erkölcsi emlékezet-, valamint zsenielmélete meghatározó Babits számára27, irodalomelméleti fejtegetéseiben is fontos helyet foglal el: az írói egyéniség tárgyalásakor májusban három irodalomelméleti előadásában is beszél Weininger zsenifogalmáról.28 23 Kéziratban. 24 Kéziratban. 25 Kéziratban. 26 Kéziratban. 27 Otto Weininger Nem és jellem (Geschlecht und Charakter) című műve 1903-ban jelent meg, és a következő hét évben tizenkét kiadást ért meg. írása lelkesedést és gyűlöletet egyszerre váltott ki olvasóiból. Könyvében a férfi, női és a zsidó típust határozta meg, és ezzel még a Harmadik Birodalom elismerését is kivívta magának. A liberalizmus és a szexualitás előtérbe kerülésével szembeni ellenszenv öltött nála filozófiai formát. Magyarországon 1913-ban jelent meg a Dick Manó Kiadónál. 28 „Az kell, hogy nemcsak felismerjem önmagam múltját; nemcsak múltját, önmagamat belül amint itt vagyok, mert nem vagyok csak, mint saját és őseim múltjának összegyűlt eredője, tehát amint így megismerem magamat, ez szükséges ahhoz, hogy ki is akarjam magam fejezni, a világ elé akarjam tárni, megmutassam azt, amit én jelentek. Az is kell, hogy én mintegy igeneljem magamat, akarjam magamat. Hogy én ne szégyelljem azt, ami bennem van, ne iparkodjam megváltoztatni, hű maradjak magamhoz. Én én legyek, és önmagamat a világ elé 64
