Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 5. szám - Németh Ákos: Világos pillanat
ti, mintegy metatextusként folyamatosan kommentálva az útitárs szövegét, miközben a megszólalás médiumául maga is az útirajzformát választja.83 Cs. Szabó kötetében időnként Illyés közeire fókuszált képeinek hátterét, kontextusát vázolja fel, máskor sötét tónusokkal árnyalva mélységet ad a pillanatképeknek, elmélkedéseknek. A méltatott író nyelvhasználatát, metaforikáját megidéző kötet textuális műveleteinek „külpolitikai" helyi értékét mindenekelőtt az jelenti, hogy eközben a koalíciós évek Magyarországán le nem írható részletekkel, észrevételekkel egészíti ki írótársa elbeszélését. A Franciaországi változatok szenvedélyes igazságkereső, történelmi szükség- szerűség és egyéni akarat viszonyáról elmélkedő elbeszélőjének alakja mögé odarajzolja a hidegháború kibontakozásának történelmi díszleteit is. „ Csak ajkunkon folyt az évődés, nem a szívben. Ott már ostromló kérdések förgetegében állt két torony, a keresztes és a kakasos, egymást faggatva: mi az egyetlen megoldás, amelyért milliók vesztek el buzgó kardélen, városok hamujában s vérhabos folyókban" - írja Cs. Szabó, genfi párbeszédük felidézése során Illyés mondatait parafrazeálva és kettőjük kapcsolatára vonatkoztatva: „A vallásháborúk idején a protestánsok és katolikusok milliószámra ölték egymást a hitük szerinti egy megoldásért. S falvainkban másfél század óta szemben áll egymással, s kérdezi egymást a kakasos és a keresztes templom; az egyetlen megoldást elfújta a szél. "84 Abban is biztosak lehetünk, hogy „a kakasos és a keresztes templom" sorrendjének felcserélése sem a véletlen műve: a gáláns barát udvariassági gesztusa ez. Cs. Szabó nem hagy kétséget afelől, hogy az „egyetlen megoldás" lehetőségét elutasító, „objektív történelmi szükségszerűséget" megkérdőjelező író a történelem súlyos példáin végigtekintve egyszersmind a marxista-leninista dogmatikával és a világot hidegháborúba rántó pszichózissal is vívódik, keserűen tapasztalva, hogy „a világűr eszes mérnöke eszeveszetten újra meg újra kitalál két toronydíszt, amelyért tökéletesedő állcsontokkal ronthat egymásnak az örökké újuló Káin-mítoszban. "85 Illyés nem hisz Marxnak, de az ókonzervatív De Maistre- nek sem; csak abban biztos, hogy az emberiség a következő félszázad során a társadalmi igazságosság irányában halad. De ezt sem tartja visszafordíthatatlan törvényszerűségnek, és a lefolyás módja is különböző erők összjátékától függ: „Nem hiszem, hogy egy feltörő réteget nem lehet visszanyomni, eszmét, hitet, osztályt, népet nem lehet kiirtani. Nem hiszem, hogy a vér »égre kiált«. A vért beissza a föld. Csak az emberi akaratban hiszek." „A történelmet ilyen ötvenévnyi szakaszban nem csak a gazdasági törvényszerűség irányítja. Irányítja az emberi akarat, sőt a személyes elszántság: egy hősi vagy egy kerge revolvergolyó, vagyis az úgynevezett véletlen is."86 A reformátorok genfi emlékfalát méregető, töprengő Illyés barátja emlékezetében vissza-visszatérő alakja valóságos jelképpé emelkedik, akinek világi megváltástanokkal szembeni kételyei az utazás során más alkalommal is megmutatkoznak: „Mint egy domonkos hittanár a sárga csőrű papnövendéket, úgy hengerelte le Kardos Tibort, csak éppen nem a hit védelmében és megszilárdítására” - írja Cs. Szabó vendéglátójukra, a római Magyar Intézet újonnan kinevezett, neofita buzgalomtól áthatott vezetőjére utalva.87 „Ott a töprengőt, itt a dialektikus vitatkozót láttam, itt is, ott is telve gyanakvással felséges urunk, a Történelem iránt, noha tréfára, ugratásra volt hangolva az eszmecsere."88 83 „A textuális transzcendencia harmadik típusa, melyet én metatextualitásnak hívok, az az általában »kommentárnak« nevezett kapcsolat, amely egy szöveget ahhoz a másik szöveghez köt, amelyről beszél, de amelyet nem feltétlenül idéz (idéz meg), sőt végső soron akár meg sem nevez [...]. Ez a par excellence kritikai kapcsolat. " Uo., 85. [Kiemelések a szerzőtől.] 84 Vö. Cs. Szabó: Hunok Nyugaton, 10. [Kiemelés a szerzőtől.]; Illyés: Franciaországi változatok, 422-423. 85 Cs. Szabó: I. m., 12. 86 Illyés: I. m., 423., 424-425. 87 Cs. Szabó: I. m., 24. 88 Uo., 25. 106