Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 4. szám - Novák László Ferenc: Pestis a Három Városban
Kecskeméti úttól keletre helyezkedett el, míg a negyedik északkeleten, a Ceglédi és Szolnoki út között. A pestis a II. és III. tizedben, a város déli területén pusztított legerőteljesebben.28 Ezekben a tizedekben lakott a legvagyonosabb - köztük kisnemes - lakosság. Az első tized a Tabán, a legszegényebb városrész, viszont itt volt viszonylag legkisebb mérvű a pusztulás. A két év közötti különbség 284, azaz a pestisjárvány idején ennyi adózó családfő pusztulhatott el. A demográfiai számítások alapján ha egy családot átlagosan 5 fő körül becsülünk29, akkor Nagykőrös népessége 1738-ban hétezer lehetett, amely a járvány utáni 1741-es esztendőre mintegy ötezerre csökkent. Nagykőrösön is a járvány a lakosságnak több mint harmadát pusztította el. A városi tanács 1741-ben összeíratta a lakosokat, 1743-ban pedig a lakóházakat, a benne lakókkal együtt:30 1741 1743 Járás Lakos ebből özvegy Tized Lakóház Lakó I. 239 7 I. 93 269 II. 220 14+1 II. 72 220 III. 273 23 III. 82 242 IV. 219 25 IV. 115 279 951 69+1 362 996 A járvány után, 1741-ben jelentős népességcsökkenés mutatkozik az 1738-as adóösz- szeírás személyi állományát illetően: 951 lakost írtak össze ekkor - melyek között 69 özvegyasszony (vidua) és 1 özvegy férfi (viduus) található, akik a járványban veszíthették el házastársukat (több özvegyasszony is található, akiknél azonban nem jelezték, hogy „Vidua", tehát már korábban megözvegyültek). Összesen 505 fővel csökkent a felnőtt lakosság száma, annyival, amennyi a járvány pusztításaként kimutatódott (2642 lélek). Gyermekek nincsenek az összeírásban feltüntetve, csupán a III. járásban történik említés „Mészáros János Árvái"ról. Ugyancsak a II. járásban két ház állott üresen még 1743-ban: „Patainé üres háza" és „Bencsik István puszta háza". 1741 és 1743 között már népességnövekedés következett be, 45 családfővel, illetve háztulajdonossal gyarapodott Nagykőrös lélekszáma. A II. tizedben a 67. sorszámú helyen lakott „NlemesJ. [Inárcsi] Farkas Mihály Úr", ahol az elhalálozott testvérének, „Gergelynek Árvái, János és Ferencz Uraimék" is laktak - jegyezték fel az összeírásban.31 Cegléden - mint utaltunk rá - nem vezettek nyilvántartást a pestisjárvány pusztításáról. A népességre vonatkozóan a dikális adóösszeírás alapján tudjuk reprezentálni az 1737/38-as és az 1740/41-es esztendőket:32 28 Galgóczy Károly, 1896. 78. 29 Lásd Dányi Dezső-Dávid Zoltán, 1960. 30 NL PML NkV Regestrum Incolarum Oppidi Nagy Kőrös A° 1741.; Conscriptio Domorum Oppidi N. Kőrös A° 1743. 31 Az 1741-es népesség és az 1743-as házösszeírás adatai kevesebb lélekszámot mutathatnak a valóságosnál. Az összeírásokat a már akkor neves nótárius, Bállá Gergely készítette, aki 1737-ben megírta a város históriáját (lásd Bállá Gergely, 1856.), valamint ő írta a „Gyászos Lajstromot" a pestisjárvány pusztításáról. Érdekes módon azonban a két összeírásból - oka nem válik ismeretessé - kimaradt a Bállá család, így magát is kihagyta Bállá Gergely a lajstromokból, úgyszintén más, a város vezetésében is szerepet vállaló tekintélyes családokat, azok tagjait (pl. Dabasi-Halász, 'Siros, Gombai). 32 NL PML Cegléd Város „In dicbus Novembr. 1737. Conscriptio Civum Oppidi Czegléd", „In dicbus 9br A 1740. Conscriptio Civum Oppidi Czegléd". 100
