Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 4. szám - Novák László Ferenc: Pestis a Három Városban

arányszám a lakosság számának nyolcada-harmada. Becslések szerint Európában húszmillió ember halt meg a fekete halál idején: Ny. Európa népessége a 16. sz. kezdetéig nem érte el az 1348 előtti szintet..."4 Az említett két pestis mellett még több válfaja is létezett: a septikaemiás forma, pestis siderans (a nyirokcsomó duzzadása nélküli, súlyos lefolyású halálos kór), a meningilis forma (primer gennyes agyhártyagyulladással járó betegség), a pestis minor (enyhe fertőzé- ses, és ritkán halállal végződő betegség).5

A pestis később is rendre pusztított. Például Hunyadi János is annak esett áldozatául Nándorfehérvár védelmekor, 1456. augusztus 11-én. A járvány utolsó nagy rohama a XVIII. század közepén pusztított Magyarországon. VI. Károly Habsburg uralkodónak a törökkel vívott, s a belgrádi békével (1739. szeptember 1.) záruló délvidéki hadjárata során, 1738-ban kezdett támadni a pestis, s Temesvár vidékéről terjedt az ország belseje felé, így a Három Várost is sújtotta. 6

Pest vármegye már 1738. június 21-én körrendeletében figyelmeztette a helységeket, hogy a járvány már Csongrádban és Arad tájékán „grassál", azaz dühöng. Ezért a Három Városban, Kecskeméten, Nagykőrösön és Cegléden is megtiltották a vásárok tartását. Felszólították a helységek elöljáróit, hogy a Tiszántúlra senkit ne engedjenek, s onnan pedig senki ne jöhessen a vármegye területére. Elrendelték a Tisza partjának őrzését. A vármegyei kurrens 1738. október 1-jén már arról tájékoztatott, hogy a járvány kiterjedt Békés, Bihar, Bács és Bodrog vármegyékre is. Megtiltották a katonaság és a lakosság ide való közlekedését, megfigyelőállomásokat állítottak fel („contumatio" helyek, karantén), hogy kiszűrjék az esetleges fertőzöttséget. Kecskeméten ilyen ellenőrző állomás létesült 1738. november elején.7 Nagykőröst is védvonallal határolta, s az áteresztő, ellenőrző hely emléke őrződött meg a Strázsahegy helynévben. Ilyen ellenőrző állomás volt Monoron is a „péteri lineán", ahol szintén Strázsahegy emléke maradt fenn.8

A korabeli orvoslás még nem ismert ellenszert a pestis ellen.9 A védekezés egyedüli hatékony módját a védővonal, linea meghúzásával és őrzésével, s az ellenőrző állomások, kontumáció helyek felállításában látták. Vidékünkön, a Tisza mellett Szolnokon és Paládics pusztán, Északon Monor mellett Péterin, északabbra Szadán és Veresegyházán, Pest alatt Gubacson volt többek között védvonal. A védvonal, linea sem biztosított védelmet a járvány terjeszkedése ellen, jóllehet az őrzésére nagy súlyt helyezett a hatóság. A Három Városból, így Nagykőrösről is küldtek szolgálatra embereket védvonalakra, kontumációs helyekre. A város második számadó bírája feljegyezte 1739. augusztus 8-án, hogy „Semberi László Katonának a' Lineán lévő szolgálattyáért fizettem f. 12.", szeptember 12-én „A Paladicsi Linenan levő Sírásának Szolnokban való be" meneteleiért fizettem -„30.", majd a járvány után, 1740. március 18-án „A Szadai és Veresegyházi Linearul haza jött hat Strásáklnajkfizettünkf. 68", - „Azon kívül vettünk volt számára hét Pár inget Gatyát [...]f. 8", „75. Item hét Pár deli csizmát."10

4 Magyar Nagylexikon XIV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. 717.

5 Orvosi Lexikon III. k. Budapest, 1972. 1010.

6 Gunst Péter (szerk.), 1979. 92. 213.; Illyés Bálint—Jakab László, 1982. 38.

7 Novak László, 192b. 177-278.

8 A Strázsahegy Monor kiváló minőségű bort termő szőlősterülete volt az elmúlt évszázadokban.

9 Pápai Páriz orvosló könyvében javasolta a citrom, narancs, ecet, sóska fogyasztását. A pestis „egyedül tsak a nedvességektől vagy gőzölgésektől származik [...] bennünk a' nedvesség igen könnyen meg vész 's meg rothad...." - írja. PÁPAI PARIZ Ferenc, 1747. 317.

10 Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára Nagykőrös Város (NL PML NkV) Regestrum Oppidi Nagy Kőrös 1739/40.

89