Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 4. szám - Novák László Ferenc: Pestis a Három Városban
A vármegye körrendeleté azt adta hírül 1739. május 7-én, hogy kitört a járvány Kecskeméten, pusztít Kécskén és Izsákon is. Ebben a tavaszi hónapban a járvány szedte áldozatait Hatvanban, a Pest környéki falvakban (Rákoscsaba, Csömör, Rákoskeresztúr), s 1739. június 4-én már „Pest városa, a' mirigyei avagy dög halállal inficialtatván be zároltatott, és Strásákkal körül vétetődött". Az oda ki- és bejárás tilos volt: „minden Helység Bírája a lakosoknak hirdettesse meg, hogy élete elvesztése alatt senki a' lineán által ne mennyen, mert ha meg tudatik, a' ki a' ki lineán által ment, és bent volt a' Városban, ha bár alattomban ki ment is a' maga lakó Helységében vissza, az oly ember minden kegyelem nélkül fel akasztatik, avagy meg lövöldöztetik" - szólt a vármegye dörgedelme. Hogy ez nem pusztán fenyegetés volt, bizonyítja a mogyoródi elöljárók esete. A vármegye főszolgabírója tájékoztatott erről 1741. július 16-án: „Nem kétlem hallották a' Bírák és a' Lakosok, hogy Mogyoródi Bíró, Nótárius et Törvény Bírájok, meg fogattak és vasba verettettek; mind addig is nagy vigyázás alatt a' Lineán rabságban tartattak azok ókból, hogy azon ragadozó rósz nyavalyát el titkoltak, sőt büntetés alatt házrul házra, szolgán által nagy verés alatt meg parantsolták a lakosoklnajk, ne merészellyék ki hirdetni, és külsők[ne]k meg jelenteni, hogy mirigy nyavalyában halnának, titkon is temették a' holtakat, mellyet magok is meg vallottak. Arra való nézve hogy effélében, kiadott Királyi parantsolatokat hátra vetettek, melly az egész Vármegyében Concurraltatott, magokis nem tagadták, hogy ezen nyavalyát, életek el vesztése alatt ne titkollya, hanem mindgyárt a' N. Vármegye Magistratussának hir adással légyen, azértis a mai napon Felséges Királynénk ki adott Törvénye parantsolattya szerént fent irt Mogyoródi Biro Haraszti István a' lineán meg lövöldöztetett, A' Tőrvény Biró pedigh halálra ugyan el készíttetett de életének ő Felségétül Gratiat nyert, Mindazon által azon Tőrvény Biro Nótáriussal edgyütt esztendeig való Rabságra és Buda várában munkára rendeltettek..."11 A törvény szigorú betartatása, a járvány terjedésének megakadályozása érdekében, szükségszerű volt. Jóllehet a kisebb helységekben, falvakban - mint Abony példája is igazolja - a pestis nem pusztított, vagy csak kevésbé veszélyeztetett, a nagyobb lélekszámú mezővárosokban azonban igen nagy veszedelmet okozott. Ezt bizonyítja Kecskemét és Nagykőrös példája is. Kecskeméten a katolikusok voltak többségben, így a mortalitásuk is jóval nagyobb a reformátusokénál.12 1739 Református Katolikus Január 31 22 Február 33 52 Március 31 79 „Mense Április Peste crestente" 120 234 Mense Majo Peste jam grassante 506 788 In Juniuo Peste horribile grassante 682 1234 In Julio Peste adhuc grassante 377 988 In Augusto jam decrescente" 128 338 Szeptember 73 175 Október 66 101 November 49 53 December 12 25 Összesen 2109 4085 Szokolay Hártó János verses krónikájában írja: 11 NL-PML NkV Protocollum Currentale 1738-1745. 171-172. pag. 12 Novák László, 1982b. 281.; a Kecskeméti Református Egyház Halotti Anyakönyve 1712-1777. 90
