Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 3. szám - Sárkány József: „A vágy”

Sárkány József „A vágy" Geszler Mária Garzuly egyike azoknak az alkotóknak, akik sok évtizeden át végzett töretlen, megalkuvás nélküli munkával hozták létre és építik tovább nap­jainkban is rendkívül gazdag, szervesen egységes, kiemelkedő minőségű és szel­lemiségű életművüket. Tajvantól Franciaországig, Finnországtól Törökországig, az Amerikai Egyesült Államoktól Ausztráliáig tart egyetemeken előadásokat, művészeti centrumokban szakmai kurzusokat. A legjelentősebb múzeumi gyűj­temények mutatják kiállításukon műveit, rangos kerámiaversenyeken arat elis­meréseket. „A csend építészete" Geszler Mária Garzuly pécsi kerámia-quadriennáléra küldött porcelánjai jelentették számomra az egyik legnagyobb meglepetést. Jól ismert plasztikái helyett egy teljesen más formavilágot képviseltek munkái. Vékony hasábokból épített ház-ikonok, némelyikben Geszler jellegzetes porcelánalakja, másikban apró, belül aranyozott, szakralitást sugalló tál, a padlón összetört, írott porcelán­lapocskák. A falak nélküli házak kék-fehér-arany, hideg világa nem a nyitottság barátságosságát, hanem a védtelenséget sugározta számomra. És az sem segített, sőt erősítette a magány, az elhagyottság érzetét, ha a műveket egymás mellé helyezve épületcsoportot, utcát, háztömböt alakítottunk ki. Az elmúlás, az emlékezés Geszler munkásságának régóta meghatározó témája. Csellóformát idéző idolok, családi vonatkozású, archív fényképek, kották, versek, írások, vagy tárgyak a környezetéből, ismert motívumai műveinek. Csakúgy, mint a függöny, amely határolja, védi az otthont az idegen tekintetektől, de lehe­tővé is tudja tenni a külvilággal a kapcsolatot szándékunk szerint. A Csend építé­szete sorozat művei ezt, a függöny vagy fal általi védelem lehetőségét nélkülözik, kiszolgáltatottak. Többségük már elhagyott, s e vonatkozásban Geszler korábbi, 1992-től több alkalommal is felhasznált „Magányos pad" világát idézik. Utazás Geszler Mária Garzuly munkásságára különleges jelentőséggel hatnak uta­zásai. 1998-as kiállítási sikerét követően 1999-ben kapott meghívást Japánba, a Shigaraki Nemzetközi Kerámia Stúdióba, amelynek élménye meghatározó lett 61

Next

/
Thumbnails
Contents