Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 12. szám - Illyés Mária: Fikció, de nem regény
mazó képre később valaki ráírta Hans Holbein nevét és az 1537-es dátumot. Ez a második festmény a New York-i Metropolitan Museum of Art-ban található, címe: Mózes és Áron a fáraó előtt. Azt az ószövetségi jelenetet ábrázolja, amikor a zsidó nép szabadon bocsátását kérő Áron kezében a bot kígyóvá változik. A második festmény kvalitásában jóval alatta marad az előzőnek, és a könyvben az a szerepe, hogy - akár egy bűnügyben a corpus delicti - bizonyíték gyanánt álljon a Holbein-festménynek Orosz István által tulajdonított értelmezéséhez. Mielőtt rátérnék azonban Orosz István interpretációjára, föl kell idéznem, ha vázlatosan is, néhány, a történészek által bizonyítottnak vélt tényt, amelyekből Orosz István is kiindul: mi az, amit a Holbein-képen látunk, mi az, ami Orosz István képzeletét elindította és nyugodni nem hagyta egészen addig, amíg egy sajátosan új vetületben be nem mutatta. A szerző először végigveszi és értelmezi a lefestett tárgyakat. A két férfi közötti polcon számunkra furcsa, a 16. században használt eszközök sorakoznak, amelyek arra szolgáltak, hogy a napfény segítségével mutassák az időt, a földrajzi szélességet és az égitestek helyét. Az éggömb, a kétfajta napóra, a kvadránsok jelezte adatok sok gondolkodnivalót adtak a kutatóknak, mert a rajtuk látható jelölések nem egyértelműek: nem világos, hogy jelképes jelentésük volt-e, de az nyilvánvaló, hogy a 16. században már nem a tudományos innováció eszközei voltak, hanem időmérésre alkalmas korabeli tárgyak. Az alsó polc objektumai heterogénebbek, és a földgömbre írt városnevek segítették a történészeket a szereplők azonosításában. A földgömb mellett látható, szakadt húrú lant, egyik darabját vesztett, hiányos furulyakészlet, az osztás műveleténél kinyitott számtankönyv - a megosztás, a szétosztás jelentésével —, valamint a Veni sancte spiritus-nál kinyitott énekeskönyv, melynek másik oldalán a Tízparancsolat olvasható, mindkét szöveg német nyelven: mindezeknek a szimbolikája egyértelműen a szétszakíttatást, a diszharmóniát, illetve az összefogásra buzdítást idézhették föl a kortárs néző számára. Bennünket is meggyőznek arról, hogy ebben az esetben politikai és vallási allegóriáról van szó, amelyet világosabbá tesz és meg is indokol az ábrázolt két személy identitása és a festmény készülésének ideje. Erről a korról, amelyben a szerző igen otthonosan mozog, lenyűgöző tabló tárul elénk. Angliában vagyunk, VIII. Henrik király uralkodásakor, olyan önkényuralmi rendszerben, amelyhez hasonlót - ahogy Orosz István írja - ő maga is megélt. A fiúörökösre hiába váró király viaskodásba kezd a római pápával, hogy az válassza el őt Aragóniái Katalintól, és szentesítse a Boleyn Annával kötött törvénytelen frigyét, s mert ez nem történik meg, kikényszeríti a Rómától független anglikán egyház megalakulását. Európában Luther tanai nyomán elterjed a protestantizmus. Franciaországban I. Ferenc udvara nyitott a reneszánsz eszmék, az új művészetek iránt. Ez a kor Navarrai Margit, Nicolas Bourbon ideje. Nem sokkal korábban, 1517-ben a francia udvar Leonardót foglalkoztatta, de a francia király - ellentétben VIII. Henrikkel - megmarad a katolikus vallás mellett. Itáliában Baldassare Casiglione ekkor fogalmazza meg az udvari ember eszményét. Élénkek a nemzetközi kapcsolatok, a művészek utaznak, a szellemi emberek figyelnek egymásra, az Angliában élő Morus Tamás kapcsolatban van a rotterdami Erasmussal. Ez utóbbi ajánlja be Morushoz Holbeint, aki hamarosan a királyi udvar kedvelt festője lesz. Európa gyorsan változó szövetségek és ellentétek hona. Három uralkodó, a francia I. Ferenc, az angol VIII. Henrik és V. Károly, a német-római császár küzd és köt szövetséget egymással és a pápával, ennek egyik következménye lesz Róma 1529-es földúlása, a sacco di Roma. Magyarország a török megszállás miatt épp ekkor esik ki ebből a viszonylag kicsinynek és nyitottnak látszó Európából, hiába figyelmeztet ennek súlyosságára Morus Tamás. Az 1533-as év ugyanakkor a Kereszthalál másfél évezredes fordulója, világvége- hangulat uralkodik, asztrológiai jövendölések komor felhői sötétítik az eget. Angliában VIII. Henrik kegyetlen önkényre tör, nem tétovázik, ha útjából valakit el akar hárítani, 104
