Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Hermann Zoltán: Idegenek (Katona József és Kisfaludy Sándor Bánk-drámájáról)
Hermann Zoltán Idegenek Katona József és Kisfaludy Sándor Bánk-drámájáról Sándor Iván írja monográfiája bevezetőjében, hogy a Bánk bán megfejtetlen- sége „mint kiterjedtebb önismerethiány egy egész kultúra jellegéhez hozzátartozik. "x Hogy ez a tézis hányféleképpen volna felfejthető - tartok tőle, hogy a Vég semmiség szerzője is csak töredékét vette számba a lehetséges válaszoknak1 2 beláthatatlan. Orosz László már a Bánk bán 1983-as kritikai kiadásának utolsó lapjain3, utóbb pedig Katona József drámájának értelmezéstörténetéről írt, 1999-es monográfiájában4 különválasztja a professzionális, a mű enigmatikus- ságát előtérbe állító olvasatokat (Bárány Boldizsár, Arany János, Péterfy Jenő, Hevesi Sándor, Sőtér István, Bécsy Tamás stb.) a politikai aktualitásokra érzékeny, a Bánk bán összetett drámaiságát leegyszerűsítő színrevitelek és adaptációk történetétől. A mű kultikus színháztörténeti pillanatai, 1848, a kiegyezés előtti évek, vagy éppen 19565 az elnyomó idegen hatalom elleni lázadás narratíváját - ha a tudatos vagy tudattalan, jogos-jogtalan, érzelmi politizálás megvalósulását látjuk is az éppen aktuális történeti kontextusban - annyira beleégették a Bánk bán értelmezéstörténetébe, hogy egyenesen azt kell feltételeznünk, hogy magát a megfej tétlenséget éppen e látványos leegyszerűsítések körül kell keresnünk. Feltehetőleg itt van az az értelmezéstörténet által kijelölt határ - akár Sándor Iván, akár Orosz László segítségével közelítünk hozzá -, amit a nemzeti „önismerethiány", vagy más okok miatt olyan nehéz átlépni. Fogalmazzunk világosabban: a saját/idegen probléma rosszul értelmezettsége azonos ezzel az „önismerethiánnyal". Kétségkívül erős annak a főleg színházi értelmezésekhez köthető olvasatnak a jelenléte, amely a Bánk bán konfliktusrendszerét a magya- rok/idegenek ellentétére egyszerűsítette le. Pedig gyanakodnunk kellene ennek 1 Sándor Iván, Vég semmiség. A százhetven éve fel nem fedezett Bánk bán, Pécs, Jelenkor, 1993. 6. 2 L. még Rohonyi Zoltán recenzióját Sándor Iván könyvéről: Rohonyi Zoltán, Bánk bán - az állandó kihívás = Uő, „Úgy állj meg itt, pusztán". Közelítés 19. századi irodalmunkhoz, Bp., Balassi, 1996. 173-182. 3 Katona József, Bánk bán, s. a. r. Orosz László, Bp., Akadémiai, 1983. 513-532. (A Katona József Bánk bánjából vett idézetekre a továbbiakban a KJ jelzéssel és a kritikai kiadás oldalszámaival hivatkozom.) 4 Orosz László, A Búnk bán értelmezéseinek története, Bp., Krónika Nova, 1999. 5 Orosz, i. m. 26-35., 85-88. 40
