Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Szilágyi Márton: A gyilkos szabad (Katona József: Bánk bán)

A dráma már az Első szakaszban világossá teszi, hogy a cselekvény kerete az udvar világa, azaz egy olyan közeg, amely a színlelés és a látszat helye - s ezen belül kell valamiféleképpen az intimitás terét megteremteni és megőrizni. A király távollétében a palotában lezajló lakoma adja a hátterét mindannak, ami a színpad előterében zajlik, s Katona dramaturgiai érzékét dicséri, hogy az előtérnek a háttérrel való kapcsolata lényegileg határozza meg a jelenet felépítését. A dráma két alapvető konfliktusa, a női becsület kérdése és a politika, a hatalom morális dilemmái is már ekkor megmutatkoznak. Az előzőre példa Simon bán története a hetes ikreket szülő feleségéről: a Micbán-történet7 ez esetben mint a női becsület példázata mutatkozik meg (a nő azt hiszi, az ikerszülés miatt férje hűtlennek tartja majd, s ezért meg akarja öletni hat gyermekét a hétből), szoros összefüggésben azzal, hogy az Elő-versengésből (prológus) már értesülünk Ottó és Biberach párbeszédéből arról, hogy a herceg Melindát szeretné elcsábítani: ezek szerint ugyanis a szexuális hűtlenségnek a látszata (azaz például az ikerszülés) oly mértékben fedheti el az igazi házastársi hűséget, hogy az már akár a gyermekgyilkossághoz (infanticidium) is elegendő ok lehet (amelyről egyébként tudjuk, hogy a legnagyobb minősített bűnesetnek számított).

Emellett bukkan fel a darab másik alapvető konfliktusköre, nevezetesen az, hogy Peturtól elhangzik: titokban és okait fel nem fedve hazahívta az országot járó Bánkot, azzal a céllal, hogy a királyné és környezete elleni lázadás élére álljon. Katona mesterien komponálja meg az ezután kifejlő jelenetet: a színpad hátterében folyamatosan zajló bál lehetetlenné teszi, hogy az előtérben olyan intim tér alakuljon ki, amelyben bármilyen titokról szabadon lehetne beszélni, s ezért kapnak különös hangsúlyt a kétértelmű kijelentések és gesztusok - másrészt pedig folyamatosan megmarad a szereplők fenyegetettségének a lehetősége is. Ez különösen fontossá válik Bánk megérkeztekor: neki csak Peturral van beszél- nivalója, hiszen ő hívta haza, s csak tőle tudhatja meg ennek a magyarázatát. Ám Petur nem bízhat abban, hogy ők ketten nyugodtan tárgyalhatnának, s ebből a szituációból kiindulva tökéletesen képes manipulálni a helyzetet pontosan ugyan nem értő, de az udvari reflexek miatt óvatos Bánkot. Ezért, miközben semmiféle magyarázatot nem ad neki, a házába invitálja egy titkos megbeszélésre, s a Bánkban eleve meglévő feszültség növelése érdekében Bánk feleségének, Melindának a nevét adja meg jelszóként. Ezzel voltaképpen ő sugallja erőteljesen Bánknak, hogy a Bánktól is megtapasztalt, politikai reakciót igénylő élmények (szegény ország, és emellett a fényűző, luxusba merülő királyi udvar) alapvetően összefüggenek a bán magánéletével. A manipuláció azért is igen sikeres, mert - ahogyan ezt a későbbi fejlemények is mutatják - a politikusként viselkedni képes Bánkot ez az összefüggés tudja egyedül irracionális tettekre ragadni: a későbbiekben őrjöngései és kontrollálatlan cselekedetei mind Melinda nevének elhangzásával kapcsolódnak össze.

7 Erről lásd Csikós Zsuzsa tárgytörténeti tanulmányát: A Mic bán-történet irodalmunkban: Mese és valóság a Bocskai család eredetmondájában, ItK, 97 (1993), 1. szám, 78-91.; valamint: Petneházi Gábor, A Mic bán-monda eddig ismeretlen verses feldolgozása = Doromb: Közköltészeti tanulmányok 3., szerk. Csörsz Rumen István, reciti, Bp., 2014, 187-197.

18