Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 10. szám - Kurcz Ádám István: Berecz plébános, Máté apostol és a verbászi evangélikus lelkész

szokásos politikai esélylatolgatásokkor is ott találjuk, sőt a születésnapi ünneplésekre is hivatalos. (Merthogy az evangélikus németek - ez fontos különbség - a születésnapokat ünnepük, nem a névnapokat, mint a katolikus magyarok.)

A lelkész megnyilvánulásaiból, hozzászólásaiból kiderül, hogy ő a németek fő ideológusa, közösségük megmaradásának legerősebb oszlopa. A magyarok papjáról semmi ilyet nem olvasunk, a tetralógia Jugoszláviában írott köteteiben még a nevét sem. Pedig „Berecz plébános", illetve az ő valóságos megfelelője a helyi magyar közélet prominense volt, aktívan politizált is: a királyi Jugoszláviában fontos szerepet vitt a Magyar Párt szervezésében.53 Gionnak a szocializmusban írott regényeiben viszont őhelyette a német lelkész a Iegpolitikusabb szereplő, aki számára a német nép naggyá tétele a legfőbb cél: ezért szervezkedik, erre int, olykor talán még a prédikációiban is erről szónokol: „Még az anyám temetésén is folyton a Német Birodalmat dicsőítettékvagy: „Jönnek a jobb napok - mondta az evangélikus lelkész. - Kivárjuk, felkészülünk rá"; illetve: „Látunk mi itt még német katonákat [...] - mondta az evangélikus lelkész. [...] Végleg itt maradnak."54 A lelkész első felléptétől kezdve harcos nacionalista irányvonalat képvisel, viszont az 1997-es Ez a nap a miénk című regénnyel hirtelen eltűnik a szereplők közül. Vajon miért van az, hogy nemhogy családi összejövetellel, de még temetéssel kapcsolatban sem olvasunk róla ezután, pedig korábban mindig ő vitte a szót, és ebben a regényben is sokat politizálnak a németek?

A jugoszláviai németek 80%-ban katolikusok voltak55, Gion más műveiből pedig, amelyekben nem olyan fontos a németek szerepe, vagy az interjúkból, amelyekben talán jobban törekedett a tényszerűségre, illetve egyéb forrásokból is arra következtethetünk, hogy a szenttamási németek viszont többségükben reformátusok lehettek.56 Mégis, az evangélikusság a Vajdaságban valóban leginkább a németséggel asszociálható a két világháború között, amikor a Virágos Katona és a Rózsaméz játszódik. (Példa erre, hogy annak a jugoszláviai lutheránus egyháznak, amely a magyar ajkú gyülekezeteket is összefogta, még a neve is az volt ekkoriban, hogy Ágostai Hitvallású Német Evangélikus Egyház.57 1941-ben, a Délvidék visszatérése után pedig a legtöbb német gyülekezet nem tagozódott vissza az újjászervezett magyarországi evangélikus egyházszervezetbe, hanem nemzeti alapon elkülönült.58)

A tetralógiában a németek evangélikusságának hangsúlyozására a többnyire katolikus, csekély részben református délvidéki magyarsággal való szembenállásuk kiemelése érde53 „A magyar párt számtalan népgyűlést rendezett, és a magyarpárti szervezők: Prokopy Imre, dr. Strelitzky Dénes, Palásthy Ödön, Berecz Kálmán [...] és segítőtársaik végigjártak minden magyar falut [...]. Berecz Kálmán szenttamási plébános vezetésével egymás után alakultak meg a magyar [pártiszervezetek" Csuka János, A délvidéki magyarság története 1918-1941, [1941], Bp., Püski, 1995, 126-127. „Mindkét frakció megegyezett abban, hogy Berecz Kálmán legyen az újvidéki kerület jelöltje [...]." Uo., 183.

54 Vö. Gion Nándor, Rózsaméz [1976], i. m., 323., 380.; az idézetek helye pedig: 433., 430., 429.

55 Zoran Janjetovic, A magyar és a német kisebbség Jugoszláviában, 1918-1941 = Magyarország és a Balkán a XX. században, szerk. A. Sajti Enikő, Szeged, JATE Press, 2011, 36.

56 Vö. Horváth Ilona, Filléres emlékeim, Zenta, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2012, 34.; ill.: „a református temetőt neveztük német temetőnek, a falunkban jobbára csak a németek voltak református vallású- ak". Gion Nándor, Zongora a fehér kastélyból [1994 k.] = Uő, Az angyali..., i. m., 476., vagy: „A házakkal szemben [...] kezdődnek a temetők: a református temető, amelyet mindenki német temetőnek nevez, mivel a reformátusok majdnem mind németek voltak [...]." Uő, Ezen az oldalon [1971], i. m., 59.

57 Vö. Dolinszky Gábor, Elve meghalni hagyni: Az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház Szerbiában-Vajdaságban történelme 1918-tól napjainkig, Bp., magiszteri szakdolgozat, 2004.

58 Vö. Tóth Ágnes, Felekezeti függetlenség vagy államhatalmi manipuláció? A bácskai evangélikus németek törekvése, i. m.

79