Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 10. szám - Kurcz Ádám István: Berecz plébános, Máté apostol és a verbászi evangélikus lelkész

kében lehetett szüksége Gionnak. Az első világháború előtt játszódó Virágos Katonában a magyar-német szembenállás az elnyomó-elnyomott nemzetiségek szerepcseréjére alkalmas: azaz a magyarokkal szembenálló németek a Gion korában elnyomott magyar kisebbség szerepét játsszák, míg az elnyomó szerbek szerepébe - tökéletesen támadhatatlan modell! - a magyarok kerültek. Rajtuk keresztül tehát Gion a vajdasági kisebbségi lét aktuális igazodási-asszimilációs dilemmáit mutatja be burkoltan. Gion a (részben saját maga által konstruált) helyi német evangélikus múltban nagyszerű analógiákat talált és kreált a kérdésről való gondolkod(tat)áshoz.

A második világháború előtt játszódó Rózsaméz ben pedig ugyanez a magyar-német szembenállás a magyar nemzetiségnek a némettől való elhatárolására, a náciszimpátia vádjától való felmentésével múltja tisztázására, végső soron 1970-es évekbeli vajdasági jelenlétének legitimálására kellhetett. Mivel a németek a regényírás idején már nem voltak jelen a régióban, őket nem lehetett felelősségre vonni azokért a kisebbségi problémával kapcsolatos, olykor merészen szókimondó állításokért sem, amelyeket ők mondanak ki, így Gion a kisebbségi ügyek szócsöveként is használta őket, például: Bácskát a

magyarok követelik maguknak - mondta Stefi. - A régi határokat akarják. - A határokat majd Németország szabja meg - mondta az evangélikus lelkész. "59 A legtöbb politikailag érzékeny mondatot a lelkész mondja a két rendszerváltozás előtti regényben, de mivel azután már nem volt szükség a szócső szerepére, Gion törölhette a szereplők közül.

Összegzésként elmondható, hogy a templomok, a Szentháromság-szobor, a temetők és a Kálvária, valamint vallásos cselekmények és személyek fókuszba tétele arra mutat, hogy a transzcendentális irányultság és kötődés Gionnál is az emberi önazonosság egyik fő pillére. Ezenfelül a római katolikus (és csekély számú említésekor a református) identitás a magyarsággal, az ortodoxia a kisantant országok államnemzeteivel van szoros kapcsolatban60, míg az evangélikus német szereplők (élükön a verbászi lelkésszel) a kisebbségi kérdéskör leplezett taglalása érdekében kerülnek hangsúlyos szerepbe.

59 Gion Nándor, Rózsaméz [1976], i. m., 429.

60 Vö.: „Két szép lánya van, egyiknek is, másiknak is vett egy lakást az Adriai-tenger partján, csakhogy ezek a lakások most Horvátországba kerültek, ott viszont nem kedvelik a szerbiai lakástulajdonosokat, talán még megmenthető valami, ha hiteles iratokkal bebizonyítja, hogy szerbiai polgár létére is magyar és katolikus, de ez sem biztos." Uő, Nagybátyámról [1994] = Uő, Véres..., i. m., 36.

80