Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 10. szám - Kurcz Ádám István: Berecz plébános, Máté apostol és a verbászi evangélikus lelkész

mintha Jézus Hegyi beszéde, vagy még közelebbről Pál apostol tanítása szellemében viselkednének a környékbeli családos emberek. Jézus ugyanis azt tanítja, hogy „szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket"42; Pál apostol pedig azt írja, hogy „ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki inni. Ha ezt teszed, izzó parazsat raksz a fejére."43 Az utcabeliek tehát sokszor nagyon kedvesek a tetteshez, sokat és kedvesen beszélgetnek vele, sőt vasárnapi ebédre is meghívják, mígnem a gyilkos már nem bírja elviselni az érdemtelenül feléje áradó szeretetek és felköti magát.44

Kicsit eltávolodva a Délvidéktől, a második világháború végén Budapestre vetődve a szenttamási Tölgyesi Miska rögtön egy romos katolikus templomot és egy református imaházat választ tájékozódási pontul. Bizonyára szimbolikus, hogy a háború utáni újjáépítést ebből a református imaházból kezdik el szervezni a regényben.45 Minthogy Gion magyar közössége túlnyomórészt római katolikus volt, a református felekezetre nem sokszor utalt műveiben. Amikor viszont igen, akkor hangsúlyosan húzta alá anyanyelvmeg- tartó szerepét. A regénybeli tanár is ezt emeli ki egy történelemórán: „Fodó tanár úr tartott nekünk egy remek történelemórát a reformációról, a prédikátorokról, akik anyanyelvükön szóltak a hívőkhöz, megdicsért néhány egykori papot, akik nagyon rendes emberek voltak."46 Az író alteregója, M. Holló János pedig egy svédországi magyar református közösségben nagyon meglepődik azon, hogy a gyülekezethez tartozók mennyire szépen beszélik az anyanyelvűket47, ami a délvidékiekről nem igazán mondható el; még akkor sem, ha a szülőföldjükön élnek. Utóbbira szintén több novellában van utalás.48

Sajátos megoldás, hogy a Latroknak is játszott című tetralógiában a második oldaltól kezdve a németekről hangsúlyosan mint evangélikusokról van szó. Az említett helyen ezt olvassuk: „Stefan Krebs ágostai hitvallású evangélikus német volt, nagydarab, szorgalmas és önérzetes német ember... "49 Máshol pedig maga Stefan Krebs így beszél: Kit érdekel a Monarchia! [...] Semmi közünk Bécshez. Mi, ágostai evangélikusok a Rajna mellől jöttünk ide. Azt is tudjuk, hogy miért."50 Meglepő lehet, hogy bár a sokszor jelzőjével szereplő katolikus templom fontos orientációs pont a regényekben, a tetralógia rendszerváltozás előtt írott regényeiben az „evangélikus" szó többször szerepel, mint a „katolikus": 33 említés áll szemben a 24-gyel.

A szenttamási német evangélikusoknak a források szerint a valóságban volt ugyan egyházközsége51, de templomuk nem, ahogy ezt a tetralógiában is olvassuk.52 Viszont a rendszerváltozás előtti Gion-művekben minden jelentős családi eseményre eljön hozzájuk Verbászról a német evangélikus egyházat, tágabban az egész németséget képviselő evangélikus lelkész. A temetéseket természetesen ő vezeti le, de a történelmi sorsfordulókon

42 Lukács evangéliuma, 6. fejezet 27. vers (új protestáns fordítás)

43 Pál levele a rómaiakhoz, 12. fejezet 19-20. vers (új protestáns fordítás)

44 Gion Nándor, Izidor, [1987] = Uő, Műfogsor..., i. m., 261-269.

45 Uő, Aranyat talált [2002], i. m., 715.

46 Uő, Sortóz...[1982], i. m., 306.

47 Uő, Átlósan az utcán, [1991] = Uő, Műfogsor..., i. m., 537-543.

48 Uő, Szegény Hajdú Laciról és Harag Györgyről [1990.] = Uő, Véres..., i. m„ 82.

49 Uő, Virágos Katona [1973], i. m., 8.

50 Uo„ 174.

51 Tóth Ágnes, Felekezeti függetlenség vagy államhatalmi manipuláció? A bácskai evangélikus németek törekvése 1941-1945 = Bennünk élő múltjaink: Történelmi tudat - kulturális emlékezet, szerk. Papp Richárd- Szarka László, Zenta, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2008, 439.

52 „Szenttamáson nincs evangélikus templom." Gion Nándor, Ez a nap a miénk [1996-1997], i. m., 523.

78