Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 9. szám - Sümegi György: Szalay Lajos háborúja (A fegyverek közt /sem/ hallgatnak a múzsák)

katonák dinamikus jelenetét rögzítette. A Zsitovíri templom26 rajzán nemcsak a hagymakupolás épületegyüttest jelenítette meg, hanem a környező házak vázlatos képét is adja. E műnek a hátoldalára álló katonák csoportját, egy lótetemet és vonuló trén vázlatos képét rögzítette. A hadba vonulást, a Mednyánszky László által az első világháború frontjairól oly szuggesztíven megidézett jelenetet, hadtáppal, szekerekkel vonuló csapattestet jelenít meg enyhén fölülnézetből. A dombhajlatban vonuló, magaslatra fölérő katonák Szalay első világháborús rajzához hasonlóan lábvédőket viselnek.27 Egészen más a hangulata és jellege a verthadsereg-részeknek, a túlélőknek, a hiányos öltözetű sokat szenvedetteknek a dermesztő, ugyancsak áldozatokat követelő télben Szibériába, hadifogságba hajtását fölidéző kompozíciónak.28 Megtépázott, elcsigázott emberek - lovasok felügyelete mellett - vonszolják magukat, maradék életüket cél nélkül, kényszeredetten, végső kétségbeeséssel az ismeretlenbe. Lemondó szomorúság, kilátástalanság és a tragédia szele lebeg e szuggesztíven, az egyes végtagok elhúzásával még expresszívebbé szcenírozott jelenetben. Ez a rajz Farkas István festőművész, a Singer és Wolfner Kiadó vezetőjének a gyűjteményébe tartozott. Szalay rendszeresen dolgozott a kiadónak. A fronton készült háborús rajzairól említi, hogy „az elkészülteket Farkas Istvánnak küldtem el. Azok megjelentek talán az Új Időkben meg a Magyar Nemzetben. "29

Aztán fordulat következett, amit ő így említ: „42-ben Kurszkig jutottam haditudósító szakaszban, amikor megtudtam, hogy nekem propagandát kellene csinálnom, nem tudósítást. Többé egy vonalat sem tudtam húzni."30 Ez önmagában, erkölcsileg megokolja az ilyen nemű művek alacsony számát az életműben.

Szalay önálló rajzkönyvei közül legelsőként az 1945-ben megjelentbe válogatott be három olyan kompozíciót, amelyek egymásutániságukban, időrendjük szerint egyfajta logikusan egymásra következő képsorban foglalják össze a háború történetét, röviden: Búcsú, Ezerkilencszáznegyvennégy, Hazatérés.31 Szalay az első összefoglaló jellegű rajzkönyvében, a Tucumánban (Argentína) megjelent antológiában32 önálló, címmel és fejezetkezdő rajzzal bevezetett ciklusokat képezett.33 A hetedik, a háborút megidéző rajzantológia a bevezető sisakos katonafejjel együtt 13 rajzot tartalmaz. Kezdő darabja az idős, kétségbeesett anyától búcsúzó katona 1939 címen.34 A növekvő évszámokhoz mint címekhez rendelt művek a háborúnak az egyes ember életében jelentkező eseményeit mutatják be. 1940: a búcsúzó, frontra induló fegyveres katona kétségbeesetten szorítja magához a feleségét és a gyermekét. 1941-42: egy katona tőrrel leszúrja a másikat, az oroszlán kiteríti az őzet. 1943: két háborút megjárt csontvázalak támogatja egymást. 1944: térdre esett, fohászkodó ember. 1945: képek a háborús bűnösök tárgyalásairól: bírói pulpitus, vádlott vallatása, arcok a teremből. A másik 1945 címen közölt kompozíció: a térdre kényszerített, fegyveres katona őrizte töviskoronás Krisztus-Embert agresszíven vallatják, vádolják. Az 1941-42 és

26 Zsitovi templom 1942, papír, tus, 280x230 mm, jelezve jobbra lent: Zsitovi templom Szalay. Hátoldalán rajz (Mgt., Bp.).

27 Vonuló trén, 1942, papír, tus, 233x148 mm, jelezve jobbra lent: Szalay (Mgt., Bp.).

28 Szibéria felé, 1943, papír, tus, lavírozott tus, 298x208 mm, jelezve balra lent: 31 Kecskeméti Képtár, ltsz.: 82. 833. 18. Reprodukálva: Sümegi 2009. 79.

29 Szalay 1991. 56. Szalay háborús rajzait nem találtam az általa említett lapokban.

30 Szalay 1991. 36.

31 Szalay 1945. Rajzok.

32 Szalay 1954.

33 1. Poetry - Arts. 2. Love. 3. The Family. 4. Woman. 5. The Man. 6. Death. 7. The War. 8. Religion.

34 Ugyanez a rajz Búcsú címmel Szalay 1945-ben szerepelt először.

117