Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 9. szám - Sümegi György: Szalay Lajos háborúja (A fegyverek közt /sem/ hallgatnak a múzsák)

1943 című rajzok közé ékelt mű: Apokalipszis, az Apokalipszis négy lovasa házak, kikötő fölött lebeg fenyegetően.35 A ciklus utolsó két rajza Peace címen: oszlophoz kötözött katona és három kötéllel fölakasztott. Szalay háborús rajzciklusa egyéni élményeivel is alátámasztva a szenvedést, az emberi kiszolgáltatottságot, a kegyetlen megtorlást mutatja be. A vallásos neveltetésű, keresztény Szalay odáig eljut, hogy a fővádló a könyvre, a Bibliára mutat határtalan agresszivitással. A sorozat kronologikusan haladó, évről évre történő események kibontása. A rajzok kifejezőereje nagyban hozzájárul ahhoz, hogy illúzióktól és külsőségektől mentes emberi drámát lássunk, a háború okozta mély kataklizmát érzékeljük. Szalaynak a „tőmondatokba szorított szenvedés, dráma a rajzom"36 kijelentése fokozottan vonatkoztatható a háborús rajzaira, amelyek a későbbi rajzkönyveiben is meg-megje- lennek, de már nem ennyire kiforrottan, tisztán koncipiált ciklusba rendezetten, mint a tucumáni rajzkönyvében, hanem szétszórtabban, kevésbé koncentráltan.37

Általános jellemzők fogalmai közé nehéz beszorítani Szalay háborús rajzait (is), mivel a megrajzolt vizuális rettenet szavakba formálása szinte lehetetlen vállalkozás. Ezért csupán megkísérlem az általános jellemzőik (óhatatlanul szimplifikálással) fölsorolását, a talán legfontosabbak számbavételét. A kivégzés tematikájú kompozíciók az agresszív szembenállást, szembefordulást (kivégzők és áldozatok), a nyers, szemtől szemben elkövetett erőszakot formai elemként ismétlik.38 Ezekben az egymásnak feszülő formai halmazokban a függőleges (katonák fegyverrel) mindig az agresszív, a támadó, a megsemmisítő. A vízszintes formarendű a kiszolgáltatott, az áldozat, a levert, a meggyilkolt, a megsemmisített. Szalaynak az 1956-os magyar forradalmat megidéző rajzaiban is tovább él ez a kom pozíciós alaprend azzal a formai gazdagodással, hogy egy új síkban, a függőleges-víz- szintes alaptengelyhez képest átlósan jelennek meg a segítők, az enyhítők, az angyalok.39 E misztikumba hajló, az égiek segítségét igénylő (már csak őbennük bízó?) művészi akarat konkrétumokban is képes megnyilatkozni.

A formai általánosítás síkja mellett ugyanakkor erős konkrétumokkal is él. A második világháború személyekben meghatározható okozóit is fölsorolta egyik rajzán. Az eleső, a levert katona fölött Hitler, Churchill, Sztálin, Horthy (?), Mussolini profilképe.40 A katonákat ugyanolyan változatos formarendben jeleníti meg (vonuló, rohamozó stb.)41,

35 Megjelent illusztrációként: John Steinbeck: Lement a hold. Fordította: Vas István. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner). Budapest, 1945.

36 Szalay 1991. 76.

37 Pl. Szalay 1979a, Szalay 1980a, Szalay 1981.

38 Kivégzés és Kivégzések című kompozíciók: Sümegi 2009. 18-19. Ide sorolható további művek: Kivégzés, 1940, papír, tollrajz, 207x228 mm, jelezve nincs. MNG Itsz.: FK. 5336., Kivégzés, 1957, papír, tus, 430x356 mm, jelezve jobbra lent: Szalay 57,Miskolc város túl., Nincs kegyelem, 1959, papír, tus, 320x440 mm, jelezve balra fönt: Szalay 1959, Herman Ottó Múzeum ltsz.: 1990. 242. Kivégzés, 1974, papír, tus, 399x388 mm, jelezve jobbra lent: Szalay Paris 1974, Petőfi Irodalmi Múzeum, ltsz.: 90. 132. 1. Lásd: Sümegi 2009. 123.

39 Lásd ehhez: Szalay 1957. A Szegény hazám sorozatkezdő rajz után a The Hungarian Tragedy ide tartozó műveit.

40 Szalay 1987. 103.

41 PL: Katonák 1956, papír, tus, 423x306 mm, jelezve nincs. Dobó István Vármúzeum, ltsz.: 95. 46. Harcosok, 1967, papír, tus, 355x267 mm, jelezve balra fönt: Szalay 67, Dobó István Vármúzeum, ltsz.: 95. 22., Katonák, 1968, papír, tus, 423x288 mm, jelezve balra lent: Szalay 68, MNG, ltsz.: F. 71.49., Roham, 1976, papír, tus, 500x405 mm, jelezve jobbra oldalt: Szalay 1976, Nógrádi Sándor Múzeum, ltsz.: 82. 366., Parancsra, 1978, papír, tus, 500x415 mm, jelezve jobbra lent: Szalay 78, Nógrádi Sándor Múzeum, ltsz.: 82. 370.

118