Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 9. szám - Sümegi György: Szalay Lajos háborúja (A fegyverek közt /sem/ hallgatnak a múzsák)
Rajzolói gyakorlatát is erősen befolyásolta a háború, az arra való fölkészülés. Ugyanis az addig kizárólag jobb kézzel rajzoló, műveit azzal megalkotó Szalay megtanult bal kézzel is rajzolni. „Fátumos szerencse: megtanultam bal kézzel rajzolni, mert egészen világos érzésem volt, hogy el fogom veszíteni a jobb karomat. A századosom egyetlen órára ült a kocsiban a helyemre. A kocsi felborult, az ő jobb karja leszakadt, meg is halt. "20 A haditudósítók képzőművész tagjai közül Polony Elemér festőművész naplót vezetett, amelyben az 1942. július 7-én írtakban így szerepel Szalay: „Becsapott egy gyújtóbomba. Átfúrta a második emeletet és az első emelet tiszti étkezdéjében akadt meg a parkettben. A plafon és a padló gyulladt meg, de rövidesen eloltották. /..JA villany akkorára már kialudt. /.../ Riadt hangulat. Mellettem Szalay idegesen kérdezősködött visszafojtott lélegzettel." Kurszk bombázásáról, a város felgyújtásáról („A felgyújtott város nem akart kialudni") szóló másnapi, július 8-án fogalmazott beírásban ezt rögzítette Polony: „Este, mivel Szalay már csaknem az idegösszeroppanás szélén állt, őrnagyunk engedelmével, egy másik bajtársunk kalauzolásával, elkísértem, és mellette maradtam egy óriási pincében, amely valamikor sörraktár volt. /.../A városba nyúlt be a domb aljában. Hatalmas földréteg fedte, úgy hogy Szalay egy kicsit megnyugodott láttára. "21 22A közvetlenül veszélybe került Szalay később azt is bevallotta, hogy „a háborútól szörnyen féltem".22 Ennek csak látszólagosan mond ellent a gyakorta hangoztatott önjellemzése: „Kinn voltam a fronton, s halottakat nem láttam! Haditudósítóként cikáztam ide-oda, de a lelkemet be tudtam hunyni, mintha szem lett volna. "23 A Polony Napló-bejegyzése szerint mintha mindig mégsem sikerült volna a lélekbehunyási kísérlete, a legnehezebb helyzetekben a karpaszományos tizedes esendő emberként mégsem volt képes erre. Szalay háborús (az ihlette, arra reflektál, emlékezik, ellene tiltakozik) műveinek legalább két rétegét szükséges megkülönböztetnünk. Az első, a legprimerebb hányadába az a kevés számú rajz, vázlat tartozik, amelyeken az élményi közvetlenség, a helyszín rögzítése, bemutatása a cél. A második, műszámban is tetemesebb együttesbe a hadi- tudósítói szolgálat után, a már bizonyos rálátással, egyfajta időbeli távolságból készült rajzi összefoglalók sorolhatók. S még azt is figyelembe kell vennünk, hogy Szalayék sok költözése, ország- és földrészváltása miatt e terrénumba tartozó műveinek csak egy részét, a föltételezhető egésznek csupán kisebb hányadát ismerhetjük. Másik, ugyancsak lényegi kérdés, hogy Szalay rajzkönyveiben, az ő tudatos összeállításában önálló rajzciklusba vagy lazábban rendezve szerepelnek háborús rajzok. A haditudósítói nézőpontja összefoglalójának tekinthetjük a hadi események fölött katonaruhában, sisakban ülő, töprengő rajzkrónikást, előtte fehér papírlappal. Önarckép, önvallomás-jellegű mű ez a háború, a hadi történések fölött elfoglalt pozíciójáról, sajátos képrögzítői bázisáról.24 Az események, a harcba indulók fölött, a háború zajlását magasból figyelő alkotói álláspont csupán az első benyomást, inkább csak az elképzelt/ vágyott alkotói szándékot tükrözi. A valóság, maga a háború ezt is fölülírta: földre, vagy éppen lövészárokba, bunkerbe kényszerítette a rajzolót, a harcokkal, harcolókkal azonos szintre. A Bajtársiasság című kétoldalas temperavázlaton25 lövészárokban egymásra utalt 20 Szalay 1991.36. 21 Polony Elemér (1911-1991) festőművész kézzel írt Naplója 1942. VI. 10. - IX. 11-ig terjedő időszakra vonatkozó följegyzéseket tartalmaz (Mgt., Bp.). 22 Szalay 1991. 80. 23 Szalay 1991. 25. 24 Háborús emlék (Don-kanyar), 1942-1943, papír, tus, tempera, 320x212 mm, jelezve nincs. (Kovács Gábor Művészeti Alapítvány). Reprodukálva: Sümegi 2009. 76. 25 Bajtársiasság, 1942, papír, tempera, 244x166 mm, jelezve balra lent: Bajtársiasság. A hátoldalán hasonló jelenet (Mgt., Bp.). 116