Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 7-8. szám - Gyáni Gábor: Nemzet, nacionalizmus és a vándorlás
Gyáni Gábor Nemzet, nacionalizmus és a vándorlás Hosszú időn át az anyagi ösztönzők motivációjával magyarázták a tömeges vándorlás jelenségét. A közbeszédben és a tudományos gondolkodásban egyaránt a szegénység kimozdulásra, helyváltoztatásra késztető erejét hangsúlyozták, elismerve, hogy elsősorban az anyagi életviszonyok alakulása felel mind a tömeges városba áramlásért, mind az interregionális vándorlásért, beleértve az európaiak tömeges amerikai exodusát is. Újabban némi szemléleti változás tanúi lehetünk e téren is. Megérlelődött egy olyan felismerés, hogy jóllehet erősek a gazdasági késztetések a migrációs elhatározások hátterében, közvetlenül mégis az anyagi érdekeket tudatosító motivációk szabják meg (és szabták meg már a múltban is) a vándorlási folyamatok intenzitását, és főként azok irányát és hatókörét. Akkor, midőn differenciált módon kezdték értékelni azt a hatást, amit a push és a puli tényezők a vándormozgalmakra gyakorolnak, nyomban kiderült, hogy sohasem csak valamely anyagi természetű taszítóerő (a szegénység vagy az elszegényedés) készteti a sokaságot a térbeli helyváltoztatásra. A közgazdászok - a történészeket megelőzve - már az 1920-as és 1930-as években éltek a push és a puli tényezők közötti disztinkció elvi lehetőségével.* 1 A történészek majd csupán az 1960-as évektől vették igazán hasznát e két fogalomnak,2 melyek közgazdaság-tudományi eredete magyarázza, hogy történeti alkalmazásuk implicit, sőt olykor explicit módon is a költség-haszon (cost-benefit) elemzés szempontrendszerét vetítette rá a vándorlás társadalomtörténetére. Ez később oda vezetett, hogy a láncmigráció (chain-migration) fogalma vált közkeletű magyarázó elvvé, amely azt sugallja, hogy ha kezdettől nem is, egy bizonyos idő eltelte után feltétlenül az adott vándorlási célpontok indukálják a vándorlást. A puli szerepe majd csupán ennek folyományaként vált döntővé a vándorlás egész folyamatában. Amikor pedig a láncmigráció hivatott magyarázatot adni a vándorlási folyamat dinamikájára, ez óhatatlanul azzal jár, hogy már nem (vagy nem elsősorban) anyagi természetű késztetések hatására vezetik vissza a vándorA tanulmány az OTKA által támogatott K 108670. sz. Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon című kutatási projekt keretében készült. 1 Sune Akerman: Theories and Methods of Migration Research. In: Harald Runblom - Hans Norman, eds.: From Sweden to America. A History of the Migration. University of Minnesota Press - University of Uppsala, Minneapolis - Uppsala, 1976. 56. 2 Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940. Akadémiai, Bp., 1982. 20-32. 6
