Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 11. szám - Müller Rolf: Ellopott és száműzött pillanatok (A politikai rendőrség vidékképei)

sokkal könnyebb a helyzet, mert több nyomozó figyelheti a személyt. "12 Ezt tetézte még a konspirativ munka kisebb mezővárosokban, falvakban, tanyavilágban folytatott alap- problémája, az, hogy a kis közösségek mikrovilágában igen nehezen mozoghattak fedésben helyi államvédelmi beosztottak. „Sajnos vidéken az a helyzet, hogy egyik ember a másikat jól ismeri, és ha mi, nyomozók vagy rendőrök bemegyünk valamelyik faluba, akkor a falu másik végében már a kutya ugatja, hogy mi megjelentünk" - fogalmazta meg gondjait a veszprémi referáló.13

A jelentési rendszernek és a technikai hiányosságoknak köszönhetően a második világháború után még legalább egy évtízedig a politikai rendőrség igen „homályos" képet kapott (átvitt értelemben és ténylegesen is) a magyar vidékről. Ezt érzékeltetik egy „demokratikus államrend elleni szervezkedés" ügyében folytatott nyomozás során a devecseri járásban (feltételezhetően Somlóvásárhelyen) elkapott „gyanús" pillanatok 1955-ből (lásd a 102-103. oldalon).14

Amíg a fővárosban már 1951-ben képesek voltak jó közeli felvételt készíteni álcázott fotóaparáttal15, addig - az eddig fellelt képdokumentumok alapján elmondható, hogy - vidéken még az évtized közepén is az itt bemutatott Veszprém megyeihez nagyon hasonló minőségű követési fotók születtek. Pedig 1956 elejére már valamelyest tisztulni kellett volna a képnek. Legalábbis az államvédelem érintett műszaki részlege ekkorra a rejtett fotóakciók terén 1954-hez képest mutatkozó fejlődésről számolt be az elkészített eszközök mennyiségében és kvalitásában egyaránt. A külső lefigyelés munkájához a korábbinál üzembiztosabb, jobban álcázott gépezeteket tudtak biztosítani. Az eredmények azonban még mindig nem feledtették a komoly fejlesztési hiányosságokat. Az átalakított, kereskedelmi forgalomban kapható fotóberendezések zajosak és nagyméretűek voltak, és hiába álltak rendelkezésre külföldről beszerzett jó minőségű filmfelvevők és objektívek, ha azok biztonságos rejtése (tárgyakba építése) és üzemeltetése nem találkozott a „megrendelői" igényekkel.16

A forradalom napjaiban szétzilálódott államvédelem 1956 novembere után vidéken a titkos munkavégzés terén a fővárosinál jóval lassabban talált magára. Az állapotot jól érzékelteti, hogy míg Budapesten a figyelős objektumok októberi-novemberi lelepleződése ellenére hamar meg tudták kezdeni a nyugati követségek munkatársainak, hírszerző tisztjeinek szemmel tartását17, addig 1957-ben is csak Bács-Kiskun, Győr, Hajdú-Bihar

12 ÁBTL 2.1. XI/1. (1947. évi operatív csoportvezetői értekezletek anyagai). Jegyzőkönyv az operatív csoportvezetők értekezletéről, 1947. április 11-12. Lásd Bolgár György hozzászólását.

13 Uo. Jegyzőkönyv az operatív csoportvezetők értekezletéről, 1947. június 26. Lásd Gábor Sándor hozzászólását.

14 ÁBTL 3.1.9. V-139705. 76/a.

15 Lásd például az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén dolgozó egyik tisztviselő figyelésének képdokumentumait. A fényképek 1951 nyarán jól felismerhetően örökítették meg a követett személyt és kapcsolatait különböző belvárosi helyszíneken (Petőfi Sándor utca - Apponyi utca sarka, Magyar utca, Szent István körút, Szabadság tér). ÁBTL 3.1.5. 0-9658.

16 Jelentés az operatív eszközök felhasználásáról, fejlesztéséről az államvédelmi operatív munkában, 1956. január 31. Közli: A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953-1956. Harmadik kötet. Az 1956. január 18. és 1956. október 15. közötti ülések. Összeállította: Kajári Erzsébet. Szerkesztette: Gyarmati György - S. Varga Katalin. Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2006:195-202. Lásd még a BM Államvédelmi Kollégium 1953. február 2-i ülésén a jelentéssel kapcsolatos hozzászólásokat. Uo. 203-206.

17 ÁBTL 1.11.1. 115. d. (Az 1982-ben megrendezett 1956-os tudományos emlékgyűlés háttéranyaga.) Jelentés a Politikai Nyomozó Főosztály elmúlt 20 napos operatív tevékenységéről, 1956. december 17.

97