Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 11. szám - Müller Rolf: Ellopott és száműzött pillanatok (A politikai rendőrség vidékképei)
és Vas megyében voltak rendszeresítve figyelőtisztek, kapitányságonként két fő, vagyis összesen nyolcán.18 Ez az állapot az 1962-es átalakítás után változott meg. A szovjet minta alapján felállított csoportfőnökségi struktúrában egyre több megye foglalkoztatott külső figyelőket, számuk 1963-ra országosan 41 főre emelkedett19, igaz, a legtöbb esetben még mindig a központi osztály folytatta le a vidéki akciókat. A figyelők 1964 után Baranyában, Borsodban és Győr-Sopron megyében már alosztályi szinten képviseltették magukat20, ám később az utóbbi kivételével ezeket megszüntették. A talpon maradt Győr-Sopron megyei alosztály azonban nemcsak saját területén, hanem más megyékben is végrehajtott megfigyeléseket az ottani főkapitányok és állambiztonsági helyettesek kérésére.21 Az esztétikum helyett praktikum A technikai fejlesztéseknek és a szervezettségnek köszönhetően a hatvanas évektől nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésünkre mind helyszíni, mind figyelési fotók, s ez igaz nemcsak fővárosi, de vidéki viszonylatban is. A képek látványvilágát és mondanivalóját minden születési pillanatban jelentősen befolyásolja a képalkotói motiváció. A „bűnesetek" utólagos dokumentálásakor a helyszínelő közeg sem szabadulhatott attól a bűnügyi tan tételtől, hogy „a helyszín (vagy színhely) mindaz a hely, ahol egy nyomozási szempontból jelentőséggel bíró (releváns) cselekmény lezajlott",22 Azaz a kamera objektívjába befogott, majd leexponált tér kriminalizálódott, elvárás volt vele szemben, hogy a nyomozás vagy a bírósági tárgyalás során tényleges bizonyító-vádló szerepre törjön. Ez határozta meg a felvétellel szemben támasztott technikai követelményeket. Az első a témaábrázolásra vonatkozott, miszerint a „felvétel tárgyát a kellő terjedelemben, megfelelő távlattal, jellegzetes módon, kellő részletességgel ábrázolja", a másik a minőségi elvárások teljesülése volt, ami alapján „a képnek helyesen megvilágítottak, természetesen árnyaltnak és kifogástalanul élesnek kell lennie". A tárgyakról, nyomokról rendszerint több felvételt kellett készíteni, ennek megfelelően négy típust különböztettek meg. A „környezeti fénykép" a tágabb teret tükrözte, a helyszín fekvését, a szomszédos tereptárgyakhoz (ház, kerítés, út, gépek) való viszonyát, térbeli kapcsolatát mutatta be. A távolabbi perspektíva alkalmazása lehetőséget teremtett az elkövetők mozgásának, a tetthely megközelítésének, a menekülési útvonalaknak későbbi rekonstru18 ÁBTL Dokumentum Gyűjtemény (D. Gy.) MNL OL XIX-B-l-au 26. d. 1. cs. 16-5/1965. Jelentés a BM III. Főcsoportfőnökség létszámhelyzetének értékeléséről, 1963. április 9., 3. sz. melléklete: Kimutatás a BM III. Főcsoportfőnökség megyei (budapesti) szerveinek vonalas létszámáról az 1957. évi helyzet szerint, 1963. március 27. 19 ÁBTL D. Gy. MNL OL XIX-B-l-au 26. d. 1. cs. 16-5/1965. Jelentés a BM III. Főcsoportfőnökség létszámhelyzetének értékeléséről, 1963. április 9., 4. sz. melléklete: Kimutatás a BM III. Főcsoportfőnökség megyei (budapesti) szerveinek vonalas létszámáról az 1963. évi helyzet szerint, 1963. március 25. 20 ÁBTL D. Gy. MNL OL XIX-B-l-au 26. d. 2. cs. A BM Állambiztonsági Szakbizottság javaslata a megyei állambiztonsági szervek feladatai, működési rendje és struktúrájának kialakítására, 1971. február 11. 21 ÁBTL 4.2. 59-678/1972. A Belügyminisztérium III/2. Osztály ügyrendje, 1972. április 5. Uo. sz. n. A Belügyminisztérium III/2. Osztály ügyrendtervezete, 1985. június 19. 22 Kriminalisztika. Általános rész. Szerkesztette: Viski László és mások. Budapest, BM Tanulmányi Osztálya, 1961: 329. 98
