Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 1. szám - "Én a földből élek…": Interjú Czár Jánossal Tóth Menyhértről

- A falu hogy viszonyul most a Tóth Menyhért-emlékhez? Láttam, hogy Tóth Menyhért utcanév is van, és az iskolát is róla nevezték el.- Van szobor is. Amikor elkészült, mosolyogtak az emberek, sokan nem tudják értékelni még ma sem. Szerintem manapság Tóth Menyhért nevén keresztül még a templom tornyát is följebb lehetne rakatni Miskén. De nem történik semmi. Mondtam a polgármesternek is: ide figyelj, itt egy nagyszabású alkotótábort kellene csinálni! Én próbáltam harcolni ezért. Elmondtam, hogy minden évben lehetne itt alkotótábor, és elmondtam azt is, hogy máshol ez hogyan működik. Mióta nem vagyunk ott, nem is nagyon volt tábor. Azelőtt mindig 18-20-an voltunk, most nincs semmi. Ha arra megyek, az emlékház felé, sírva fakadok. Tisztára leromlik az a ház. Van benne kép is, de nincs se szellőztetve, se fűtve...- Nincs gazdája?- Azt hiszik, hogy ez olyan dolog, hogy eláll. Pár év múlva az ott lévő képek is tönkremennek. Pedig ott van az utolsó képe is, amit Hajóson festett, Az élet című. Mikor arról beszéltem, hogy a képen az élet mit jelent, és mit jelent a vízoszlop, vagy mit jelent az a jurtasátor, amiben fekszik egy férfi és egy nő, nem látták. Körülbelül ötmillió forintot ér most ez a kép. Mivel az utolsó képe, még lehet, hogy többet is. De mit ér az ember, ha megfeledkezünk róla? Hiába volt nagy festő, itt még mindig nem tudják értékelni, és nem tudják kihasználni a Tóth Menyhért emlékében rejlő értéket és lehetőséget sem.- Azt mondta, hogy amikor Tóth Menyhért festett, mögé ült és nézte, mit alkot. Ő beszélt a képeiről vagy az alkotás folyamatáról?- Addig egy szót sem szólt, míg le nem tette az ecsetet. Nem is köszönt, annyit sem szólt, hogy jó estét.- Annyira belemerült a festésbe?- Annyira bele volt merülve, nem érdekelte, hogy én jövök vagy megyek. Ilyen ember volt. Ilyen ember volt a társaságban is. Nem volt kihívó vagy nagyképű. A harmadik ember volt a faluban iskolai végzettség tekintetében, de sosem kérkedett ezzel.- Nagyon érdekes az a mélység és gondolatiság, ahogy Tóth Menyhért eljut a fehér színhez meg a rá jellemző körformákhoz itt Miskén, teljesen elzártan a világtól.- Mondok erre valamit. Ő megfestette színesben a képet, és aztán ráment fehérrel, és lakkal behúzta.- Tehát először színesek voltak a képek?- Minden kép színes volt. Most, amikor beérnek a képek, például a Tyúkanyó a csibéivel című, úgy néz ki, mint egy gyöngyház, nézi az ember és csillog a kép.- Megint kijöttek a színek?- Nem tudom, hogy csinálta, pedig minden könyvet elolvastam Tóth Menyhértről, például Supka Magdolnától és Pap Gábor művészettörténésztől is.

70