Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 7-8. szám - Tóth Ágnes: Az NDK-ba kitelepített magyarországi németek családegyesítési lehetőségei (1948–1950)

s közlemény kiadására kérte. Leszögezték azt is, hogy nincs szó a teljes állam- polgári jogok visszaállításáról, csupán a Magyarországon tartózkodó - tehát a korábban illegálisan visszatérőkre is vonatkozott - német nemzetiségűek munkavállalási és lakhelyelhagyási tilalmának feloldásáról.* 19

A magyarországi német nemzetiségű lakosság áttelepítésével kapcsolatban kiadott korlátozó intézkedések hatálytalanításáról a 84/1950. MT. számú rendelet intézkedett, amely kimondta: „Az áttelepítés hatálya alá eső mindazok a személyek, akik nem telepíttettek át, úgy szintén azok akiknek áttelepítésére sor került ugyan, de a jelen rendelet hatálybalépésekor Magyarországon tartózkodnak..., magyar állampolgárok és a Magyar Népköztársaságnak a többiekkel minden tekintetben egyenlő jogú polgárai."20 Bár az áttelepítéssel kapcsolatban kibocsátott korlátozó intézkedéseket nem lehetett többé alkalmazni, a rendelet megjelenése előtt már végrehajtott hatósági intézkedések hatályukat megtartották, „és ezekből kifolyólag kártérítési, vagy egyéb igényt nem lehet érvényesíteni."21 A múlt feloldására tehát annak meg nem történtté nyilvánításával került sor.

Az 1950. március 25-én megjelent rendelet lehetővé tette azt, hogy a belügyminiszter azoknak a kitelepített németeknek is megadja a magyar állampolgárságot, akik „erre érdemesnek mutatkoznak". Az erre irányuló kérelmet a rendelet hatályba lépését követő hat hónapon belül kellett a törvényhatóság első tisztviselője vagy a magyar külképviseleti hatóságok útján előterjeszteni. Törvényesen deklarált formai követelményei a visszaköltözésnek nem voltak. A magyar állam a jelentkezők arra érdemes voltát eseti mérlegelés alapján döntötte el.

A Magyarországon maradt német nemzetiségűek legalapvetőbb társadalmi integrációját biztosító rendeletek a kitelepítettekben is a korábbi eljárás felülvizsgálatának és a hazatérésnek a lehetőségét erősítették. A visszatérés motivációja általában nem szűkíthető le egyetlen okra, a döntés sokoldalú alátámasztásával az adott személy önmaga előtt is indokolta, erősítette annak helyességét. Kétségtelen azonban, hogy ezek között az okok között meghatározó helyet foglalt el a családegyesítés, a nagyobb család helyreállításának igénye, belső parancsa.22

Minden egyes szétszakított család története természetesen egyedi, személyes, ugyanakkor bizonyos tendenciák is megfigyelhetők. Sok esetben előfordult, hogy az idős szülőket nem, de a már önálló családot alapított gyerekeiket kitelepítették, vagy éppen fordítva. így a szülőknek vagy Magyarországon, vagy Németországban nem maradt eltartója. Megtörtént az is, hogy a malenkij robotra elhurcolt anyát vagy a hadifogságba került apát a Szovjetunióból közvetlenül

Auswärtige Angelegenheit [A Német Demokratikus Köztársaság Külügyminisztériumának iratai] (a továbbiakban: MfAA). A 9246 Beziehungsberichte der Botschaft Budapest 1960-1961. 135. [A Budapesti Nagykövetség jelentései a két ország kapcsolatáról 1960-1961].

19 A közlemény kiadására végül nem került sor. - MNL OL XIX-J-34-a 368/Bizalmas/1949. és 340/ Bizalmas/1949.

20 Törvények, törvényerejű rendeletek 1950. 271-272. (A fordításnál Rückkehr: 55.)

21 Törvények, törvényerejű rendeletek 1950. 272.

22 A hazatérés okaira, illetve a személyes döntések indoklására vonatkozóan bővebben lásd Tóth Ágnes: Hazatértek. A németországi kitelepítésből visszatért magyarországi németek megpróbáltatásainak emlékezete. Gondolat Kiadó. Budapest, 2008.

49