Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 7-8. szám - Gyáni Gábor: Nemzet, nacionalizmus és a vándorlás

is egyúttal. A nemzetállam-építés kontextusában néminemű diszfunkcionalitás társul azonban a vándorlás fogalmához. Hiszen a fizikai helyváltoztatás a nemzeti (nemzetállami) keretek között folyó társadalmi, jogi és kulturális integráció megbontására és lazítására irányul, és ezzel rombolja a nemzeti homogenizáció kívánatos menetét. A társadalmi imagináció a vándorlás ez utóbbi szembetűnő vonását különösen láthatóvá teszi, hogy így és ezzel adjon tápot az ideológiai képzetalkotás számára. A gyökér (a gyökértelenség) metaforájának széles körben való elterjedése és nyilvánvaló elfogadottsága a nacionalista diskurzusoknak köszönhető, amely tudományos elméletként sem marad azonban mindig észrevétlen.38 A fokozott fizikai és társadalmi mobilitás egyszerre feltétele és következménye a modern társadalmi létezésnek, amely azonban időnként keresztezi a nacionalista eszmények szerint kívánatos helyben maradás elvét és követelményét. Ez sokakból a vándorlás szokásának gyakori és éles bírálatát váltja ki, mivel szerintük az épphogy az idegenség, az alteritás táptalaja. Ebben a szellemi tényben határozhatjuk meg tehát a migrációnak mint kulturális entitásnak a történelmi sajátszerűségét.

38 Néhány, ám annál hangsúlyosabb példa: Oscar Handlin, The Uprooted. The Epic Story of the Great Migrations that Made American People. Little Brown and Co., Boston, 1951; Gérard Noiriel: i. m. 91-143.

17