Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 1. szám - Novák László Ferenc: Az Alföld szülötte Petőfi és Nagykőrös

öreg pásztor ragadta meg figyelmét, Marci bácsi, akiről a „Vén gulyás" és a „Vén gulyás temetése" című verseit költötte.

Petőfi és Nagykőrös kapcsolatának utómozzanatai is vannak. Minden bizonnyal a család egyik tagjának iskoláztatása révén a Református Főgimnázium könyvtárába került az 1930-as években Nagy Pál leányának, Nagy Zsuzsikának irodalmi hagyatéka, amely Petőfi Sándor „Zsuzsikához", „Farkaskaland", „így ni...", „Lopott ló" című verseit tartalmazza.24 A Petőfi Összes Művei 1951-es kritikai kiadása szerint a kéziratok elvesztek: „Zsuzsikához (Ne hozd, ne hozd azt a bort, kisleány!) 1844 tavaszán Petőfi Dunavecsén Nagy Pálnál lakott, minthogy a szülői házban nem volt megfelelő szoba számára. Ezt a versét, valamint az Éjjel [...] és a másik Zsuzsikához c. versét [...] is házigazdája leányához, Nagy Zsuzsikához írta. Mindkét Zsuzsikához c. vers eredeti kézirata az ő hagyatékából került később a nagykőrösi Arany jános-gimnázium könyvtárába. A gimnázium igazgatóságától nyert felvilágosítás szerint a kéziratok a második világháború idején eltűntek." Hasonló megállapítás tesz a kritikai kiadás a „Farkaskaland" („Eredeti kézirata megvolt a nagykőrösi Arany János-gimnázium könyvtárában. A gimnázium igazgatóságának közlése szerint a második világháború óta a kézirat nem került elő.”), a „Lopott ló" („Kézirata megvolt a nagykőrösi Arany János-gimnázium könyvtárában. A gimnázium igazgatóságának értesítése szerint a második világháború alatt a kéziratnak nyoma veszett."). Az „így ni..." versről nem történik említés a kritikai kiadásban.25 Az eltűntnek hitt kéziratok azonban előkerültek, az Arany János Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményének felbecsülhetetlen értékű autográf dokumentumai.26

Petőfi emléke különös módon is kötődik Nagykőröshöz.

Petőfi Sándor igazi költő volt, s nem hadfi. Becsülettel fogott kardot, s harcolt Bem erdélyi seregében az orosz intervenciós haderővel szemben. A végkifejlet idején, 1849. július 18-án indult utolsó útjára Mezőberényből, hogy csatlakozzon Bem seregéhez. Bem József és közötte kölcsönös tisztelet és megbecsülés alakult ki. A hadvezér óvta a szeretett, viszonylag gyenge fizikumú költőt a harcok veszedelmeitől, ezért a kormányhoz is elküldte hivatalos ügyben Debrecenbe. A költő őrnagyi rendfokozatot kapott, de annak viselése érzékenysége, sértődékenysége rangjának lemondása folytán - valójában a katonai kormányzat hivatalosan nem erősítette meg rendfokozatát -, kétséges maradt. Bem oldalán indult harcba Székelykeresztúrról a Lüders tábornok vezényelte orosz hadsereg ellen a Nagy-Küküllő völgyében, Segesvár térségében. A helyszínen látottak alapján - későbbi emlékezések szerint - fegyver nem volt nála, lovon sem ült - romantikus elképzelésnek tartható, hogy kezében papírt tartva jegyzetelt volna, Bem közelében sem tartózkodott - akinek életét Daczó Zsigmond székely huszárezred parancsnok mentette meg -, jóllehet a tábornok vezérkarához tartozott. A túlerővel szemben alul maradt Bem serege, meghátrálásra kényszerült, hatalmas emberveszteségeket szenvedtek (1849. július 31.). Bem tábornok megmenekült, de a vezérkarának tagjai közül Zeyk Domokos százados rangú számysegédje elesett. Egy orosz ezredes francia nyelvű felszólítására sem adta meg magát,

24 Novák László, 1978. 325.

25 Petőfi Sándor, 1951. Első kötet 1842-1846. 1851, 381-382., 388-389.

26 A szovjet Vörös Hadsereg 1944. november elején szállta meg Nagykőröst. A főhadiszállás, valamint a hadikórház a gimnázium épületében volt. Ekkor jelentős pusztulás érte a gimnázium könyvtárát, szertárait, azonban az irodalmi kincsnek számító Petőfi-kéziratokat valaki megmenekítette, az Arany-kéziratok nem tűntek el. A kéziratok felkutatásában, illetve előkerítésében dr. Törös László gimnáziumi magyartanárnak tulajdoníthatunk elévülhetetlen érdemeket. Neki is köszönhető, hogy Arany János születésének 140. és halálának 75. évfordulója tiszteletére készült - a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmuzeológusai által rendezett a gimnázium épületében 1957-ben megnyitott Arany János Emlékmúzeum kiállításában helyet kaphattak a Petőfi-autográfiák is.

43