Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 5. szám - "A felhő, ez az, ami inspirál": Beszélgetés Ilona Romule keramikusművésszel – Kiss Zsuzsanna interjúja

- Rengeteget utazol a világban. Mi a legkedvesebb helyed? Hol érzed magad otthon?- Az otthon természetesen Lettország, Riga, bár az igazat megvallva keveset vagyok ott. Valóban sokat utazom, nagyon szeretek utazni, érdekel a világ, nincs honvágyam, ha távol vagyok. Bár az utazás gyakran megterhelő, cipelni a bőröndöket, a szerszámokat, gondoskodni arról, hogy a világ másik végén készült alkotások hazakerüljenek: ez bizony nem könnyű, sok szervezést igényel. De mindig nyitott szemmel és szívvel járok a világban, fogékony vagyok az új dolgokra. Sok időt töltök Olaszországban, aminél nincs szebb ország, ugyanakkor nagyon megértem a skandináv népeket, lévén magam is balti ország szülötte. Az északi népek nagyon erősen kötődnek a szülőföldjükhöz, ezzel én is így vagyok. Olaszországot mindenki szereti, de Olaszországot könnyű szeretni, hiszen gyönyörű. Próbálj szeretni egy olyan helyet, ahol nincs más, csak sziklák... De aki ott született, az érti a sziklák filozófiáját.

Bennem négy nemzet keveredik: lett, orosz, lengyel és német. Rigát Albert brémai püspök építette, aki karddal és kereszttel jött, és a város 300 évig a németeké volt, így nagyon sokunknak vannak német felmenői. A város aztán 300 évig svéd fennhatóság alá került, majd újabb 300 évre az oroszoké lett. A lengyel vérvonalat apai nagyanyámnak köszönhetem, ő a fivéreivel gyalogosan jött át Lengyelországból, hogy munkát találjon.- Szent ég, az legalább ezer kilométer!- Igen, nagyjából annyi. Szeretek itt lenni Magyarországon is, sőt, kicsit tartok is attól, hogy már túlságosan is kötődöm ehhez a helyhez. Nem szeretek függeni sem embertől, sem helytől.- Ha már a függetlenségnél tartunk: a ló motívuma gyakran felbukkan az alkotásaidon. Lehet ez a benned rejlő szabadság, erő és energia szimbóluma?- Hm, érdekes gondolat, de nekem a lóról nem a szabadság jut először eszembe... Mit jelent számomra a szabadság? Először is a függetlenséget: hogy nem vagyok rabja sem helynek, sem embernek, sem szokásnak. Aztán a képességek adta szabadságot említeném, itt elsősorban a nyelvekre gondolok. Minél több nyelven beszél valaki, annál szabadabban mozog, annál többet megért a világból.

Hogy a ló motívuma honnan jött? Hosszú évek óta járok ide, tudom, hogy a puszta a lovak hazája, de sosem jutott eszembe, hogy lovakat ábrázoljak. Probstner János gyakran mondogatta: „Mintázz lovakat! Miért nem ábrázolsz lovakat?" De, ahogyan korábban mondtam, nem szeretek utasításra, de még kérésre sem dolgozni, nem hagytam magam befolyásolni. Aztán egy nap, éppen egy másik darabon dolgoztam, váratlanul jött egy gondolat, aznap este papírra is vetettem egy tervet, amelyen már szerepelt a lómotívum. Végül megtört az ellenállásom. Azt hiszem, János elég udvarias és kitartó volt, megvárta, míg az ötlete bennem is megfogan. Több évbe telt, de azóta szívesen és sokféle módon használom a lómotívumot.

Ez a módszer azonban sehogyan sem működött a kecskével. János próbált rávenni, hogy kecskefigurákat mintázzak meg, de egyszerűen nem ment. Aztán,

78