Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 5. szám - "A felhő, ez az, ami inspirál": Beszélgetés Ilona Romule keramikusművésszel – Kiss Zsuzsanna interjúja
amikor mégis rászántam magam, csak a fejet tudtam megcsinálni, semmi mást. Mi több, ezt a munkafolyamatot megmagyarázhatatlan módon váratlan szerencsétlenségek sora kísérte. Két alkalommal is eltörtem a mintadarabot: egyszerűen leejtettem őket a cementpadlóra és eltörtek - soha nem történt ilyesmi velem a pályafutásom alatt... Aztán nem tudtam kinyitni az öntőformát. Úgy beszorult, hogy az egész munkafázist újra kellett kezdeni. Végül az égetésre került a sor. Akkor volt az, talán három éve lehetett, hogy az egyik kemence felrobbant. Senki nem értette, hogyan történhetett a dolog, s az én kecskéim is benne voltak a kemencében. Csodák csodájára minden más darabokra tört a robbanás miatt, de a kecskefejek teljesen épek maradtak. Még a szakálluk se tört le... Hihetetlen volt. Nem akarok belemagyarázni semmit, de az ördögöt kecskeszarvakkal és patával ábrázolják, vagy gondoljunk a szatírokra, a görög mitológia félig ember, félig kecske teremtményeire. Mindenképpen volt ebben a történetben valami misztikus. Vagy csak valóban nem szabad mások javaslatai alapján dolgoznom. A ló figurája számomra nem annyira a szabadságot szimbolizálja, sokkal inkább az erőt, a dinamizmust. Nagyon kifejező. Szabadság maga az alkotás is, az önkifejezés szabadsága. Szeretem feszegetni a határokat. A nőalakjaim kapcsán sokszor felteszik a kérdést, feminista vagyok-e. Nem, nem vagyok, bár erős, határozott nőnek tartom magam, néha talán túl domináns vagyok, de ettől még ízig-vérig nőnek érzem magam.- Van-e olyan művész, aki nagy hatással volt rád? Ki vagy mi inspirál?- Reggel kinyitom a szemem, és látok egy furcsa árnyékot, vagy a felhőket - ez az, ami inspirál...- Nincs is olyan művész, akit mesterednek tartasz?- Miért kellene, hogy legyen? Ez amolyan amerikai dolog, ha valakinek nincs meg a megfelelő háttere, képzettsége vagy tehetsége, gyakran kapaszkodik bele más művészekbe vagy áramlatokba. Az én generációmnak megvan a tudása, remek képzést kaptunk. Az egyetemen minden szemeszterben, amikor egy újabb technikát tanultunk, le kellett másolnunk az adott technika legjobb mestereinek alkotásait. A végén aztán mindenkinek elő kellett állnia egy egyedi művel, amit azzal a technikával állított elő. Tehát a másolás, utánzás kizárólag a technika elsajátítását hivatott szolgálni, a cél mindig a saját alkotás volt. Úgy gondolom, ki tudtam alakítani egy csak rám jellemző stílust mind technikailag, mind szellemileg, mindenki mástól függetlenül. Az én történetem tehát az én történetem, nem köthető senki máshoz.- Van esetleg kedvenc keramikusod?- Ó, igen, a szintén lett származású Juta Ryndia. A Stúdió belső udvarán látható két barna szobor egyike az ő alkotása. Nagyon szeretem a világlátását, gondolkodását, és zseniális munkái vannak. Ráadásul remekül rajzol. Mindig is nagyra becsültem, ha egy keramikus jól rajzol. Fantasztikus művész. 79