Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 5. szám - Győri László: Időrészlet; A régi ház; Eltűnt; Ulti
A hölgy, aki az ablakon kiugrott, ugyancsak sietős léptekkel igyekezett a kapu felé. Napszemüveget viselt ebben a délutáni órában, amelyet sűrű, engedetlen hajat viselő fejének tetejére tolt, s az öregúr attól rettegett, a kőre fog esni, és neki kell majd a hölgy után rohanni, hogy eleget tegyen az udvariasság erényének, amely ebben a rémisztő pillanatban is benne lakozott. Alig ocsúdott fel bámulatából, midőn ugyanazon az ablakon egy másik úrnő zuhant ki, szép arcát könny, szenvedély, keserűség torzította el, hollófekete haja ugyan eléggé mosatlan (bizonyára allergia miatt), ettől azonban még szebbé, tetszetősebbé vált, mintha reggel hajfürdetés után lenne. Alighogy földet ért, parázs kitörés hagyta el vonagló ajkait:- Megállj, Piri, te céda! A másik hollóhajú vissza sem fordult, kiszaladt a kapun, serény lépteit a Veres Pálné utcának fordította, mintha sürgősen állást keresne az egyazon nevű gimnáziumban.- Megállj, Piri, te cudar! - kiáltotta még egyszer a szenvedélyes asszony, és Wesselényi Ákos karjába dőlt.- Mi történt, gyermekem? - kérdezte a gondozott, de már fehér szakállú öregúr, akinek a haja azonban változatlanul gesztenyebarna, mint ötven esztendeje is volt.- Megcsaltak a nyomorultak! - kiáltotta a hölgy. - Rajtacsíptem azt a fekete bestiát! Azt a kancsal szukát! A legjobb barátnőmet, a hitványt!- Gyermekem, ne csináljon botrányt - csitítgatta az öregúr. - Mindjárt összefut a ház. Jöjjön, keresünk egy alkalmas borpincét a Havas utcában, iszik egy Kálinkét, még egy korsó Drehert is el tudok képzelni, akkor majd mindent elmesél, s bizonyára találunk majd módot, hogy hitvány barátnőjét megbüntessük. A férfiért meg, akivel összeszűrte a levet, higgye el, nem kár. De azért valamiképpen őt is eldádázzuk.- Mindenekelőtt két korsó Drehert óhajtanék.- Csak módjával, szépen, egymás elteltével - mondta bölcs komolysággal az öregúr.- Megválthatatlan vagyok - zokogta a sörbe a megcsalt úriasszony. - És még ez a céda híreszteli négyszemközti alkalmakkor bizonyos más öregúrnak, hogy megválthata ti an.- Ugyan, annyian meg akarták már váltani a világot, minek akarná éppen az a hölgy, állítólagos legjobb barátnője megváltani?- A férfiakat akarja megváltani, hogy ezáltal megválthassa magát. Látja, így váltja meg őket: harisnyakötővel, hogy kitetsszen a combja, amelytől a férfiak megvadulnak. Láttam, hogy föl volt húzva a szoknyája, de még egy kéz is tartozott a harisnyakötőhöz. Késő délutánig hosszas eszmecserét folytattak róla. Ha Piroska, a csalékony- ságra hajlamos barátnő tudta volna, talán még ki is kaparja a másik hollóhajú szemét.- így ellopni a saját eszmémet, legbensőbb titkomat — zokogta Wesselényi Ákosnak darab idő múltán, ugyanebben a kiskocsmában a szintén hollóhajú, cédának nevezett Piroska. - így elcsalni, amit elmondottam neki! O, a hitvány13
