Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 4. szám - Füzi László: Elakadások: 2. rész
Még Vekerdi László előadását köti ehhez a helyszínhez, a JAK-füzetekben akkor megjelent, A mindentudás igézete című tanulmánykötetről beszélt, úgy tett, mintha improvizált volna, noha nagyon is átgondolta, amit mondott. Azt mondta, hogy Németh László sohasem a mindentudás igézetében élt, hiszen mindig a szorongó tájékozatlanság vezette, s nyilvánvalóan a Tanú bevezető sorait idézte ennek kapcsán. Ott Fehérváron is találkozott Domokos Mátyással, akivel már korábban, egy Kecskeméten rendezett irodalmi esten megismerkedett, s ott találkozott először Sándor Ivánnal. Az említett tanulmánykötet a JAK-füzetek 17. köteteként 1985-ben jelent meg a Magvető Kiadónál, összeállította: Szegedy-Maszák Mihály. A Tanú bevezetőjének Vekerdi László gondolatmenetéhez kapcsolható sorai: „Folyóiratom ihletője e kor igazi múzsája: a szorongó tájékozatlanság. Hajótöröttek vagyunk, akik a csillagokat nézzük s a partot keressük, abban a hitben, hogy van part s a csillagok vezetnek. Nem akarok tanítani. Az essait a nyilvános tanulás műfajának tekintem; egy lélek égtájakat keres s közben égtájakat segít megtalálni; munkásságom meghívó egy tanácskozáshoz, melyet önmagámmal folytatok." Szükségesnek tartja megjegyezni, hogy ez előtt a sokat idézett bekezdés előtt egy másik, keveset idézett, de Némethről mégis sokat elmondó bekezdés szerepel, idézi: „A folyóirat itt van s nekem nincs okom frázisokkal bátorít- gatnom magam. Ismerem a világ erőit és ismerem a magányos emberét. Tudom, hogy nagy dolgoknak az idő segít. Lesznek - s nem csinálják őket. Az ember csak a maga dolgára vállalkozhat; soha nagy dolgokra." (Az idézett Tanú című írás Tanú című folyóiratának első számában jelent meg 1932 szeptemberében.) 16. Ez a tanácskozás már nyilvánvalóan sűrűsödési pontot jelzett, s nem csupán irodalmi, hanem már a politika irányába is mutató sűrűsödési pontot. Mai eszével azt mondaná, hogy kevés kellett akkor egy sűrűsödési pont kialakulásához, de hát az, ami ott és másutt történt, egyetlen pillanatig sem volt lebecsülhető, kiváló emberek, tudósok, írók gyűltek össze, hogy Németh Lászlóról és Németh László kapcsán saját korukról beszéljenek. Ráadásul akkor mindennek más volt a súlya és az értéke, mint ma, a két időszakot, majdnem azt mondta, hogy a két kort, nem lehet összehasonlítani. Ez is, mint annyi más tanácskozás, érzékelhetővé tette azt, amit egyébként folyóiratszámok, összeállítások, esszék és tanulmányok is jeleztek már, azt, hogy vannak, s nem is kevesen, akik a magyar társadalom gondjait át akarják gondolni, s többek között Németh László felől akarják átgondolni. Tíz évvel ezt megelőzően a legkülönbözőbb egyetemekről jó páran Németh László regényeiről, gondolkodásáról, világképéről írott tanulmányokkal jelentkeztek a diákköri konferenciákon, akkor is felmerült az a kérdés, hogy ennek van-e önmagán túlmutató jelentősége. Akkor erre a kérdésre azt a választ adta, hogy nincs, vagy ha van, akkor csak áttételesen van, s ezt komolyan is gondolta. Akkor a fiatalok figyelme a múlt felé 38
