Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 4. szám - Füzi László: Elakadások: 2. rész

Még Vekerdi László előadását köti ehhez a helyszínhez, a JAK-füzetekben akkor megjelent, A mindentudás igézete című tanulmánykötetről beszélt, úgy tett, mintha improvizált volna, noha nagyon is átgondolta, amit mondott. Azt mondta, hogy Németh László sohasem a mindentudás igézetében élt, hiszen mindig a szorongó tájékozatlanság vezette, s nyilvánvalóan a Tanú bevezető sorait idézte ennek kapcsán. Ott Fehérváron is találkozott Domokos Mátyással, akivel már korábban, egy Kecskeméten rendezett irodalmi esten megismerkedett, s ott találkozott először Sándor Ivánnal. Az említett tanulmánykötet a JAK-füzetek 17. köteteként 1985-ben jelent meg a Magvető Kiadónál, összeállította: Szegedy-Maszák Mihály. A Tanú bevezetőjének Vekerdi László gondolatmenetéhez kapcsolható sorai: „Folyóiratom ihletője e kor igazi múzsája: a szorongó tájékozatlanság. Hajótöröttek vagyunk, akik a csillagokat nézzük s a partot keressük, abban a hitben, hogy van part s a csillagok vezetnek. Nem akarok tanítani. Az essait a nyilvános tanulás műfajának tekintem; egy lélek égtájakat keres s közben égtájakat segít megtalálni; munkásságom meghívó egy tanácskozáshoz, melyet önmagámmal folytatok." Szükségesnek tartja megjegyezni, hogy ez előtt a sokat idézett bekezdés előtt egy másik, keveset idézett, de Némethről mégis sokat elmondó bekezdés szerepel, idézi: „A folyóirat itt van s nekem nincs okom frázisokkal bátorít- gatnom magam. Ismerem a világ erőit és ismerem a magányos emberét. Tudom, hogy nagy dolgoknak az idő segít. Lesznek - s nem csinálják őket. Az ember csak a maga dolgára vállalkozhat; soha nagy dolgokra." (Az idézett Tanú című írás Tanú című folyóiratának első számában jelent meg 1932 szeptemberében.) 16. Ez a tanácskozás már nyilvánvalóan sűrűsödési pontot jelzett, s nem csupán irodalmi, hanem már a politika irányába is mutató sűrűsödési pontot. Mai eszével azt mondaná, hogy kevés kellett akkor egy sűrűsödési pont kiala­kulásához, de hát az, ami ott és másutt történt, egyetlen pillanatig sem volt lebe­csülhető, kiváló emberek, tudósok, írók gyűltek össze, hogy Németh Lászlóról és Németh László kapcsán saját korukról beszéljenek. Ráadásul akkor mindennek más volt a súlya és az értéke, mint ma, a két idő­szakot, majdnem azt mondta, hogy a két kort, nem lehet összehasonlítani. Ez is, mint annyi más tanácskozás, érzékelhetővé tette azt, amit egyébként folyóiratszámok, összeállítások, esszék és tanulmányok is jeleztek már, azt, hogy vannak, s nem is kevesen, akik a magyar társadalom gondjait át akarják gondolni, s többek között Németh László felől akarják átgondolni. Tíz évvel ezt megelőzően a legkülönbözőbb egyetemekről jó páran Németh László regényeiről, gondolkodásáról, világképéről írott tanulmányokkal jelent­keztek a diákköri konferenciákon, akkor is felmerült az a kérdés, hogy ennek van-e önmagán túlmutató jelentősége. Akkor erre a kérdésre azt a választ adta, hogy nincs, vagy ha van, akkor csak áttételesen van, s ezt komolyan is gondolta. Akkor a fiatalok figyelme a múlt felé 38

Next

/
Thumbnails
Contents