Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 4. szám - Füzi László: Elakadások: 2. rész

Nem tudja, mikor ismerkedtek meg, de a kecskeméti világban elkerülhetetlen volt, hogy valahol és valamikor találkozzanak. Elkerülhetetlen volt, mégsem tudja, hogy mikor és hogyan találkoztak először.

Azt tudja, hogy még Egerben olvasta a Forrásnak a fiatal írók Lakiteleken megtartott találkozójához kötődő számát. Annak a számnak légköre volt. Nyilván azért, mert magának a találkozónak is légköre volt.

S azért, mert Iskander képei átmenekítették a Forrásba annak a találkozónak a légkörét.

Emlékszik az Illyés Gyuláról készült, vádló tekintetű képre, azok a szemek valóban egy ország állapotáról beszéltek.

Nem szeret és nem akar mítoszokat teremteni, de azok a szemek valóban vádolták a hatalmat, arról beszéltek, mi van abban az országban, amelyikben élnek.

Az elmúlt, hosszú években Iskander a barátja lett, az egyetlen ember, akit így szólít meg: Barátom!

Sokáig nagyon keveset tudott róla. Nem tudta, hogy Iskander hogyan került Magyarországra, nem tudta, hogy miért maradt itt, miképpen kezdett fényképezni, csak a képeit ismerte és szerette.

Bahget Iskander 1943-ban született El-Barazinban, Szíriában. 1967 óta él Magyar- országon, 1971-ben a kecskeméti műszaki főiskolán szerzett mérnöki diplomát, majd 1976-ban mérnöktanár lett. Buda Ferenc írta róla: „Felsőfokú tanulmányait a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán végezte. Ismeretségünk, majd barátságunk azonban már kezdettől fogva más szálról: a fényképírás száláról szövődött. Mainál is fürgébb, mozgékonyabb mivoltában megjelent rendezvényeinken, összejöveteleinken. Majd a jelenlévőket szemügyre véve, s egyben derűre hangolva készülékét, szaporán - szinte sorozatlövő fegyverként - reájuk kattogtatta, s eltűnt nyomtalanul. Egy idő múlva aztán ismét beállított, hogy ajkán az öröm ártatlan mosolyával remeknél remekebb felvételeket rakhasson ki elibénk."

Bahget Iskander szociofotókat, tájfotókat, íróportrékat készített. Iróportréi a kor teljes kínálatából talán a legjobbak. Illyés, Faludy György, Kányádi Sándor, Sütő András, Buda Ferenc és mások úgy élnek és úgy fognak élni az emlékezetben, ahogy Bahget Iskander elénk állította őket. De talán ennél is fontosabb az, amit Buda Ferenc írt, mindannak, amit Bahget Iskander tesz, személyes hitele van, emberi hitele, ezért becsülik Bahget lskandert emberként is és művészként is sokan.

Reprezentatív albuma Egy marék világ címmel 2012-ben jelent meg.

Buda Ferenc: A fényképíró születésnapjára (A hatvanesztendős Bahget Iskander köszöntése), Forrás, 2003. 7-8 129.

6.

Nem tesz mást, soha nem tett mást, mint emberekről gondolkodik, mondja.

Nem teszek mást, mint emberekről gondolkodom, mondom, akkor is, ha képeket nézek, ha könyveket olvasok. Valójában az emberek érdekelnek, mindig is az emberek érdekeltek, mondom.

31