Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 4. szám - Buda Ferenc: A világ folytatása: Az ország köldökén
juk, közvetlenül a nyúltagy hőszabályzó központjában fellépő gátlás váltja ki. Ez a hőszabályzó központ pedig ott van a légzést irányító központ közelében. Na már most, kicsi gyermekeknél, elsősorban csecsemőknél ennek a két központnak a helyi differenciálódása még nem ment végbe tökéletesen, köznapi nyelven úgy is mondhatjuk, hogy túl közel vannak egymáshoz, ezért a hőszabályzó központ gátlása irradiálhat, azaz kisugározhat, kiterjedhet a légzőközpontra is. Hát emiatt lép föl a légzészavar." „S ilyenkor mi a teendő?" „Legelőször is a testhőmérséklet gyors csökkentése. Ez legegyszerűbben a törzsborogatással érhető el." „És az injekció?" „Az nyugtató hatású készítmény volt: Sevenal, persze, a páciens testsúlyának megfelelő dózisban. Legcélszerűbb azonban, mint mindenben, itt is a megelőzés: a láz maga a szervezet egyik védekezési mechanizmusa, de résen kell lenni, s nem szabad engedni, hogy a kicsinyek láza hirtelen felszökjön." Csendesen beszélgetünk tovább, de Julcsika közben ébredezik: „Éhes vagyok!" - szólal meg panaszos, vékony hangon. Mindannyian fellélegzünk: ha ehetnékje támadt, biztosan megmarad! „Megyek, sütök neki tojást - szólt mosolyogva a doktor felesége -, nincs itt már semmi baj." Hát így kerültünk mi hamarjában ismeretségbe - majd egész ottlétünk ideje alatt barátságba - Pusztavacs s a kiterjedt vacsi puszták hűséges, lelkiismeretes háziorvosával, doktor Róna Istvánnal. A későbbiek során elmesélte, hogy 56 tájékán kimentek szerencsét próbálni a tengerentúlra, Kanadába. Már a két gyerekük is odakint született. Kérdésemre, hogy aztán milyen világ volt arrafelé, Pista mindössze ennyit mondott: dolgoztunk, jól éltünk, semmi különös gondunk nem volt. „Akkor hát miért jöttetek vissza?" „Azért jöttünk haza - válaszolta -, mert nem tudtunk beleszokni, hogy ott mindennek a pénz a fokmérője." (Igazából szóba sem kellene hoznom, ám épp e legutóbb idézett kijelentés kapcsán kapóra jön, hogy a faji előítéletekkel terheltek okulása végett mégis megemlítsem: dr. Róna István zsidó származású volt. Félő persze, hogy a zavaros látásúakra a tények sem hatnak.) Körorvosi sokrétű megfigyeléseinek, gazdag élményeinek sorát és tanulságait valódi írói vénával vetette papírra. Ebből születő, kitűnő könyve nyugdíjba vonulása után látott napvilágot, a szerző kiadásában. Ajánlom mindenki figyelmébe, akit érdekel a szó szoros értelmében testközelből megismert hazai valóság egy jellemző metszetének hitelesen és szeretettel megrajzolt ábrázolása. Az a hajdani szeptember még egy jelentős eseményt tartogatott számomra: a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent első verseskötetem, a Füvek példája. (Rálapozván a könyv impresszumára, elrévedek a példányszámon: 1250, azaz ezerkétszázötven; s ez abban az időben nem számított soknak. Az is újra tudatosul bennem, hogy szülővárosom - s egyben az ország - legrégebb óta folyamatosan működő üzemében, az Alföldi Nyomdában nyomtatták.) Délelőtt, tanítási időben érkezett meg az egy híján 30 tiszteletpéldányt tartalmazó könyvcsomag. Az az egy hiányzó példány a kötet szerkesztőjét, Varga Lajosnét illette meg (akit különben a Gőgös Gúnár Gedeon és egyéb hasonló zsánerű művek szerzőjeként Varga Katalin néven ismertek meg az egymás után felnövekvő nemzedékek). Kötetbe szánt verseim sorsát azonban nem ő, hanem Juhász Ferenc vette kézbe annak idején, s elsősorban neki köszönhetem, hogy négyesztendőnyi 13