Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 1. szám - Péter Márta: talvisota / téli háború: vers
de már mindent kihányt a ház, és elmentek lakói csak a papírok maradtak gyógyszerszagú múlt-lapok téli háborúról is, hová önként mennek oroszok ellen (mert a szovjet támadott 1939-ben) utaznak messzi, finn fehér világba távoli hóhavas csodába de előbb kiképzik őket (válogatott pusztai fiúkat) a hárshegyi cserkésztáborban, a kémery nagy imre zászlóaljban, 24 tiszt, 52 altiszt, 2 orvos, 2 tábori lelkész és 264 gyalogos önkéntes indul majd útnak (a Sisu különítménybe), s innentől az út a fontos, az odafelé kanyargós tilalom, amit most apám levelét idézve idézek, mert enyém lett a régi titkos emlék, a hallgatás örök művelete, amikor azt se tudtam miről, hogy miről szól a csönd, hát erről is szólt S.Y.Meteor, 1940. február 26. Drága Édesanyánk! Levelünk keltezésének helyén bizonyára el fog csodálkozni. A levelet nem valami égi meteoron írjuk, hanem egy Meteor nevű hajón, amely valamikor Vilmos császár luxusjachtja volt. Később a norvégok tulajdonába került, és azok turistahajónak alakították át. Most hosszabb idő áll rendelkezésre, és írógépre is szert tehettem, azért részletesen beszámolok mindenről. Beregszászról egyenesen Budapestre mentem, amikor megtudtam, hogy miről van szó, és azonnal jelentkeztem a táborparancsnokságon. Édesanyám biztosan neheztel, hogy még csak be se mentem elbúcsúzni, de nem akartam hazugsággal eljönni, az igazat meg nem lett volna szívem megmondani. Minek tegyem ki magunkat a fájdalmas búcsúzásnak. így minden jobb. De innen távolról azért mégiscsak sokat gondolunk Édesanyánkra. Nekünk mennünk kell édesapánk nyomdokain. Ha azonban a hazánknak szüksége lesz ránk, természetesen azonnal hazamegyünk, erre lehetőség is lesz annak idején. 24
