Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 3. szám - Takács Miklós: Ugyanarról a kötetről – több nézőpontból: Településtörténeti kutatások, Solt – Tételhegy, Kiskunfélegyháza, Amler-bánya
Takács Miklós Ugyanarról a kötetről - több nézőpontból Településtörténeti kutatások, Solt - Tételhegy, Kiskunfélegyháza, Amler-bánya Az Archaeologia Cumanica harmadik kötetének a bemutatásához egy sajátos, több szempontú megközelítést kellett választanom. A különböző nézőpontokat végső soron maga a kötet tárgya, a településrégészet indokolhatja. Ez ugyanis egy olyan komplex kutatási terület, amelynek művelése során figyelembe lehet, kell, sőt: érdemes számba venni számos rokon tudományág eredményeit. (Természetesen csak a józan ész szabta kereteken belül: azaz csak akkor kezdhetünk el kitekinteni a szomszéd tudományterületek felé, amikor már saját adatbázisunkat megfelelő szinten feldolgoztuk és kielemeztük, és oly módon, hogy mind a saját, mind pedig a segítségül hívott tudományterület korlátáit folyamatosan szem előtt tartjuk.) Több különböző nézőpont alkalmazását kívánja meg továbbá a bemutatandó kötet kettős tematikája is. Végezetül e kettős nézőpontot személyi okokból is alkalmaznom kell. Mondhatni, szinte kényszerűségből, pontosabban a kötet létre jöttében betöltött kettős szerepem miatt. A jelen kötet - amint erre már előző mondatomban utaltam - két tematikus egységből áll, és e két rész közül csak a Kiskunfélegyháza, Amler-bányai ásatást bemutató feldolgozásról tudok semleges kívülállóként szólni. (Bár e résznek is a szakmai lektora voltam.) A semleges szemlélődő alapállásából annak következtében kell a kötet másik, solti részében teljesen kilépnem, mert itt magam tekintem át tételhegyi, többéves feltárások során kibontott településrészletek Árpád-kori részét. Az egyes konkrét eredmények rövid bemutatása előtt azonban szólni kell magáról a régióról, és a könyvsorozatról. Tehát nemcsak az Archaeologia Cumanicáról kell szólnom, amelynek harmadik tagját mutatom be, hanem a Duna-Tisza középső harmadának a régészetéből is ki kell emelnem egy mozzanatot. A Kiskunság jelentőségét annak okán is méltatnom kell, mert a településrégészeti kutatás e régióban immár nyolc és fél évtizedes hagyománnyal rendelkezik. Ne felejtsük el: Szabó Kálmán 1929-ben ismertette első ízben a kecskeméti árvaház építése során összegyűjtött, Árpád-kori telepjelenséget vagy telepjelenségeket, leleteikkel együtt. A kecskeméti múzeum könyvkiadási programja annak a tanúbizonysága, hogy a múzeum vezetősége igenis tisztában van e hagyománynak nemcsak a súlyával, hanem a cselekvésre sarkalló voltával is. Az Archaeologia Cumanica a kecskeméti múzeum egy olyan könyvsorozata, amely a jelen kötettel immár háromtagúra bővült. A sorozat harmadik kötete - ismét utalva e ponton Szabó Kálmán munkásságára, ezen belül pedig a településrégészeti kutatásait összefoglaló igénnyel tárgyaló, 1938-as monográfiájára - azt jelzi: a múzeum igenis fontosnak tartja azt, hogy a kiskunsági - észak-bácskai táj régészeti örökségét tárgyaló dolgozatok ne „csupán" a múzeum periodikájában, a Cumániában jelenjenek meg. Dicséretes vállalás, különösen annak fényében, hogy az új sorozat, az Archaeologia Cumanica nem vezetett a múzeum nagyobb hagyományú és rendszeresebb megjelenésű, és szintén a kunokra utaló, Cumania nevet viselő évkönyvének az elsorvadásához. Sőt, a két periodika párhuzamos fenntartásának az igénye - különösen a jelenlegi, meglehetősen „forráshiányos" (értsd: pénztelen) időkben - azt is jelzi: a múzeum vezetése pontosan felismerte: Bács-Kiskun megye régészeti öröksége igenis rendelkezik számos olyan kutatási területtel, amely országos jelentőségű. Azaz nemcsak alkalmas, hanem méltó is arra, hogy egy, a regionális kereteket címében is hangsúlyozó, mégis a Kárpát-medence egészére is kitekinteni igyekvő periodika tárgyává váljon. Dicséretes vállalkozás, amelyet - őszintén remélem - a fentebb említett forráshiány sem tud majd elsorvasztani. 108
