Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 3. szám - Csatári Bálint: Térbeli történelem és időbeli földrajz: Településtörténeti kutatások: Solt–Tételhegy, Kiskunfélegyháza, Amler-bánya

Csatári Bálint Térbeli történelem és időbeli földrajz Településtörténeti kutatások: Solt-Tételhegy, Kiskunfélegyháza, Amler-bánya Elisé Reclus híres mondatának rövidített változatát adtam e kis könyvbemutató szöveg címéül. Ez a mondat jutott ugyanis először eszembe, mikor e kellemes simítású és komoly tartalmú könyvet személyesen Somogyvári Ágnestől átvettem és belepillantottam. Igen, a könyv nagyszerűen reprezentálja azt, hogy a földrajz valóban térbeli történelem, a történe­lem pedig időbeli földrajz. Számomra mint geográfus számára ez eddig sem volt kétséges, de most valamiképpen és egyértelműen érzékeltem ugyanennek az állításnak az átélését és igazát a kötet régész és történész szerzőinek részéről is. Elvezettel tudtam tehát emiatt is olvasni ezt a munkát, mert egy valóban nagyon különös földrajzi hely, számtalanszor szinte misztikus érzeteket keltő terének őstörténete meglehetősen plasztikusan bontako­zott ki előttem. Ez volt számomra az első nagy meglepetés az e könyvvel való találkozáskor, azon túl persze, hogy eddig is közel állt hozzám, mint érdeklődő alföldi kutatóhoz a régészet. E tekintetben az első élményeim 1955 kora őszére nyúlnak vissza, amikor első osztályos voltam, s az akkor fiatal és ambiciózus régész, Kalicz Nándor ásott ott Biharban, Zsákán, a Vár-dombon, a mi falusi állatorvosi szolgálati lakásunk kertjében. Négy méter mély volt a feltárás. S csodálatos kincseket talált. Hatalmas őstulokfejet, újkőkori női szobortöredéket. S mint a jeles régész írta később erről a feltárásáról: jelentős hely volt ez, ahol egykor vég­bement az ún. „neolitikumi" forradalom, s az akkor ott élő népek földművelésbe fogtak, majd kifejlesztették az agyagművességet. Gyermekkoromban, éppen ezen élmények hatá­sára, sokáig régész szerettem volna lenni, amit csak erősített, hogy minden ősszel a szege­di József Attila Tudományegyetem régészhallgatói is felkeresték a kertünket, s boldogan vitték magukkal azt a néha többkilónyi cserépdarabot, amit ásás és kapálás után kinyer­tünk számukra. De hát ezek persze csak szép emlékek, de olyanok, amelyeket mindig újraélek, amikor Szentpéteri Józseffel és munkatársaival találkozom, nem is beszélve arról, amikor mindezt meghívásukra éppen Solt-Tétel-halmon, az ásatásaik idején tehetem meg. Egyetemes tudás és örök barátság. Ennek a régi rövid írásomnak a címe is eszembe jutott, amikor a könyvet alaposabban elkezdtem átolvasni. Ezt a címet annak a kis cikknek adtam egykor, amit nyelvész barátomnak, Kontra Miklósnak a születésnapi köszöntő könyvébe írtam. Mert ez a könyv, amit most itt bemutatunk, ezeknek a párba szedett fogalmaknak is megfelel. Az első fele azért, mert az a tudás, amit összegyűjtött, nemcsak a régészethez kapcsolható, hanem a földrajzhoz, azon belül a geomorfológiához, illetve a térképtanhoz, az ökológiához, a geológiához, a geofizikához, a numizmatikához, és sorolhatnám még A könyvismertetések 2014. november 19-én hangzottak el a kecskeméti Cifrapalota dísztermében - A Szerk.) 105

Next

/
Thumbnails
Contents