Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 3. szám - Csatári Bálint: Térbeli történelem és időbeli földrajz: Településtörténeti kutatások: Solt–Tételhegy, Kiskunfélegyháza, Amler-bánya
akár tovább is. Ez az egyetemes tudásigény, és ezzel együtt az igényes tudás vész el kissé manapság. S csak megerősíteni és messzemenően értékelni tudom a szerkesztő és szerző kollégák abbéli törekvését, hogy nem engedtek a kísértésnek. Az utókor számára csak így érdemes írott - sőt a tárgy jellegéből következően - dokumentált formában megírni, leírni, lerajzolni, lefényképezni mindent, ami a múlt tudásából feltárható. A bekezdés mondatának másik fele meg azért fontos számomra, mert valóban több mint három évtizedes barátság fűz össze Jóskával. Amikor kettesben először „bepróbálkoztunk" a Soltról elszármazott Bács-Kiskun megyei elnök úrnál, Balogh Lászlónál, hogy a megyei múzeumi szervezeten keresztül segítsen elindítani ezt a munkát, Szentpéteri Jóskán kívül talán senki sem hitte, hogy mind a régészetet, mind a barátságot így megerősítheti az a hajdani látogatás. Aminek persze előzménye volt az a meglehetősen misztikus terepbejárás is, amikor Ágit, Fűzi Lacit, meg engem is, valami titkos proklamációval kihívott bennünket Jóska azon a tavaszon a Tétel-halomra. De most már végre illene mindezek után konkrétan a könyvről is szólni, hiszen végül is erre kértek fel. Nagyon tetszik például a könyv alcíme: Eredmények és perspektívák. Számomra ez a perspektíva szó azonban nemcsak az ásatások és a tudományos kutatások folytatásának a feltétlen szükségességét vetíti előre mint tudományos kutatási perspektívát, hanem valaminő formában ez a könyv a szó szoros értelmében is a vizsgált és megásott terek (nem tudom, van-e ilyen szakszó a régészetben) valóságos perspektíváit is feltárja. A sokféle térkép és légi fotó perspektívasugalló világától a cseréptöredék profiljainak a gyönyörűséges rajzaiig, vagy az Amler-bánya Árpád-kori falusi épületeinek nagyszerű rekonstrukciós képeiig. A vizuális típusú olvasóknak igazi élményt jelenthet már a könyv átlapozása is. Már ejtettem szót róla a bevezetőben, de most újra szóba hozom, csak a tudományos műszót használva: nagy értéke a könyvnek az interdiszciplináris megközelítés, a tudományos sokféleség. S ezen belül is látható, érzékelhető, hogy minden szerző nagy odaadással írta meg a cikkét. Tudom, ilyen sokszerzős könyv esetében nagy merészség kiemeléseket tenni, s nem is igazán illendő, de a Tétel-halom domborzatának és szerkezetének kialakulását taglaló cikkre mint geográfus is csak csettinteni tudtam. Aztán szinte horrorisztikus volt a sok fej nélküli tételhalmi csontváz története. Nagyon impulzívak a Vatya-kultúrát és a középkori településeket elemző írások, vagy a középkori templom rekonstrukciójára törekvő gondolatok, illetve ábrák, ismét csak azt bizonyítva, hogy Reclus-nek mélységesen igaza volt. Csak fokozta ezt az érzést, amikor a mindkét ásatási terület állatcsontleleteit bemutató cikkekbe kukkantottam bele. Bevallom, ilyen tartalmú cikkeket eddig még sohasem láttam, olvastam. De hogy még búgattyút is készítettek sertés lábközépcsontból, ezt valóban nem gondoltam! A könyv szerkesztése magas színvonalú, a tanulmányokat egységesítő törekvések dicséretesek. A szövegek nagy többsége jó stílusban íródott, többek túlmutatnak a szakszöveg adta puszta alapkereteken, s ebből következően élvezetes tudományos oknyomozó olvasmányok. Befejezésül engedjenek meg még egy gondolatot, azon túl, hogy messzemenő kollegiális szeretettel gratulálok a szerzőknek és a szerkesztőknek e könyvhöz. Ez pedig arról szól, hogy elképzelem most Önökkel együtt, hogy a Tétel-halom régészeti lelőhelye védett értékű területté válik. Majd a halom egész területén jelentős mértékű ásatások folynak a következő években. Korhű települési rekonstrukciók készülnek majd abban a különös történelmi emlékparkban, amely itt létesül. Akár az itt tartott ősi állatokkal, zöldségeskertekkel, fazekas- és kovácsműhelyekkel együtt. Említettem már az imént 106
