Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 2. szám - Szilasi Ildikó: Tordai Emil Kongó-kutató – leveleinek fényében

1908. május 25-én Luanóból pedig arra utal, teljes mértékben tisztában van azzal, hogy tudományos tekintetben szubjektív véleménye nem releváns:

„A Bahuana jegyzet elején egy kis eszmefuttatást találsz az afrikaiak intelligenciájáról. Ezek csak gondolatok, egyáltalán nem javaslom őket publikálásra. Teljes mértékben tudatában vagyok annak, hogy személyes véleményem semmit sem ér."

Versenyszellem

Tordayt kortársa, a német Leo Frobenius4 kongói kutatásai a kezdetektől fogva izgatták. 1905. március 18-án Dimában írott levelében már megírja:

„Egy német expedíció a Kasaiban van (Kasai Tartomány). Csatolmányban küldöm a kérdőívüket. Nekik a kormány is segít, és tanácsos lenne nekünk is a segítségüket kérnünk."

De Torday levelei még számos alkalommal árulkodnak versenyszelleméről. Izgatta és nyomon követte Leo Frobenius jelenlétét a régióban, és tudatosan igyekezett lepipálni őt. 1905. április 27-én Kongóból ezt írja T. A. Joyce-nak:

„A mai jegyzeteimet illetően, kérlek, dolgozd fel őket gyorsan, hogy előbb jelenjenek meg, mint a németeké, akik ugyancsak a Kwiluban vannak."

1906. május 25-én Luanóból írt levelében hosszabb részt szentel annak, hogy erényeit, a helyiek körében betöltött pozitív szerepét firtassa Leo Frobeniussal szemben:

„Publikált már valamit Leo Frobenius a Kwilu népeiről? Mondd, hogy a barátod nem jön a Kwiluba, és nem kell vele versenyeznem. Biztos vagyok benne, hogy nagyon kevesen vannak, akik olyan adatokra tudnak szert tenni, mint én. Az ok? Mindig nyugodt vagyok, sohasem jövök ki a sodromból, sosem ütök meg senkit. Ha kikezdenek, csak mosolygok. A legjobb az egészben, hogy az antropológiai kutatás miatt, amit itt végzek, ismerem a természetüket és szokásaikat, és akkor járok túl az eszükön, amikor akarok, és sosem sértem meg őket azáltal, hogy nem tartom tiszteletben a szokásaikat. Ez egy egoista levél lett, ne légy mérges, többet nem írok ilyesmit!"

A szakmai versengés hevében Torday megnyilatkozásai néha radikálisabb hangot is megütnek. 1906. június 6-án Luanóból így csattan ki:

„Ha tudnád, hogy szerez adatokat Frobenius a helyiektől, semmit sem olvasnál tőle. O német származású, és úgy is jár el, mint egy német. Nem a német gondosságra gondolok, hanem ahogyan utasítja a tolmácsait, hogy szállítsanak információt a számára."

Bár Leo Frobeniusszal kapcsolatban kétségtelenül rossz véleménnyel volt Torday, ez korántsem jelenti azt, hogy minden, a területre tévedt kutatóval kapcsolatban hasonló rossz érzéseket táplált volna. 1906. március 15-én Luanóból írja:

„Örömmel hallom, hogy végre egy angol is jön kutatni. Igazán szívesen találkoznék vele. Viszont mielőtt tanácsokkal láthatnám el, hogy milyen holmikat hozzon, jó lenne tudnom, pontosan hova készül. Ne haragudj, hogy most nem tudok többet írni, rettentően buzgólkodom, egy kisebb utazásra készülök."

4 Leo Frobenius német etnológus 12 kutatóutat vezetett Afrikába (Deutsche Inner-Afrikanische Forschungsexpedition, D.I.A.F.E.), közülük az első ugyancsak a Kongó-vidékre vezetett, amelyről terjedelmes összefoglalás készült, lásd: lm Schatten der Kongostaates (ersten reisen der D. I. A. F. E.), Berlin, 1907, 468 old. + 4 térkép.

109