Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 2. szám - Kintende, Maliza Mwina: Utópia
De egy nap azért olyan leszel, mint én, ugye? Egy mindenféle színű pillangó röpköd körülöttük. Miért ilyen szörnyen monoton a színük azoknak ott, a falak mögött? Ez a jutalmuk. Jutalmuk? Boldogok így? Igen, mert nekik nincsen képzelőerejük... nekünk... nekünk... rom... rom. Mwinzio elhajtja a fülénél döngicsélő legyet. Megrázza magát, felébred a mutobo alatt, és felsóhajt: milyen csodálatos világot álmodott! Megint sóhajt egyet, szomorúbban, mint valaha. A! Ha ő lett volna a világ! ...de én csak egy férfi vagyok, sajnálkozik. Fordította: Gyuris Kata 71
/
