Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 2. szám - Moneblum avagy a kék ember: kameruni bulu hőseposz
egyébként szinte minden más énekes változataiban is helyet kap). A következő énekben az Oku országbeli Zong Midzi észreveszi, valaki a földön meg meri állítani az általa fújt szelet. Angone Endong az Enkong országából. Zong Midzi kijelenti, hogy megöli ezért Endongot. Riasztják Mbat, Engong országának uralkodóját, az Engongbeliek összeülnek. Endong bejelenti, hogy ő majd egymagában megküzd Zong Midzivel. Általános megrökönyödést keltve Otugu csodaszép lánya, Endong unokahúga, Nkoudang viszont ekkor bejelenti, hogy Zong Midzi felesége akar lenni. Útnak indul anyjával, hogy megkeresse őt. Egy kérője, Nsure Afane, aki pusztán csak egy napra a szerelmese lesz, mellé szegődik. Eljut a lány óhaja Zong Midzi füléhez, aki cselvetésre gyanakodik, fölfegyverkezve indul útnak. A lány anyjával és Afanéval már messzire eljutnak, amikor Nkoudang és anyja a veszedelmeket jósló volt kérő tanácsára végül mégis hazaindul. A nyolcas keresztútnál Zong feleségével azonban utoléri őket. Nkoudang szerelmet vall Midzinek, de elmondja rokonságát Angone Endonggal, amiért Midzi pofon vágja őt. Afane kihívja ezért párbajra. A hirtelen támadt ködben tévedésből és persze a harc hevében, Midzi levágja Nkoudang fejét, erre Afane pedig Midzi felesége, Esone Abeng fejét csapja le, majd a két fejjel egy mágikus golyón elrepül Engong országa felé. Megkezdődik a nagy csatározás: Afane, majd Engong és az engongbeli harcosok keresik Midzit, aki négy napra a föld alá menekül őseihez, majd varázserejű fegyverekkel érkezik vissza, és felülkerekedik rajtuk. Midzi utóbb elvakulva egy tolldísztől fogságba esik, de megszökik. Visszatér Okúba őseihez, akik elhatározzák, hogy halhatatlanná teszik őt, mint ahogy az Engong népével is megtörtént reges régen. Nagy varázslásba kezdenek, de az egyik engongbeli nagyúr egy skorpiót küld Midzi nyomába, aki felfedi és megakasztja a nagy munkát. Majd Engang népének ősei felkeresik Okúban Midzi őseit, és megakadályozzák, hogy Midzi halhatatlanná váljon. Midzi ekkor egy varázspuskával jön elő a barlangból. De sikerül egy delejes pajzsot a hátára ragasztani, amivel Engongba hajtják. Ott minden varázserejétől megfosztva földre zuhan. Mba pedig kipukkasztva belső részeit megöli. így pusztul el ádáz harcok végén Zong Midzi a halhatatlan engongbeli harcosok kezében. A terjedelmes szövegváltozat önmagában is bizonyíték abban az egyébként mára már lényegében lezárult vitában, amely a kitűnő brit afrikanista irodalmár, Ruth Finnegan és az egész nemzetközi tudomány között zajlott (1970 után, amikor is Finnegan nagy afrikai folklórkönyvében egy kb. három oldalnyi jegyzetet tett közzé az afrikai eposz létével kapcsolatban), mégpedig abban a kérdésben: létezik-e Afrikában hőseposz vagy sem. Mivel Finnegan szerint legfeljebb ciklikus varázsmesékről lehet szó, hiányozván a kontinens epikus költészetében a kötött verses forma és a szükséges nagy ívű cselekmény. Az ellenbizonyítékok sora a már említett Meletyinszkijtől érkezik, aki szerint az élő eposz lehet verses, prózai vagy kevert stílusú (a harmadik kategóriába illenek az afrikai énekek). Másrészt az énekelt előadásmódban rejlenek azok a titkok, amelyek a homéroszi hexametert helyettesítik. A választ azonban (sok más mellett, hiszen több száz érv sorakozott fel Finnegan pesszimizmusa ellenében, és a gyűjtések maguk is jórészt ezután következtek) ez a szöveg is igen sokrétű formában adja meg, többek között azzal, ami a bemutatott történetből is világosan kiderül: ilyen nagyságrendű történet semmilyen afrikai, sőt, bármely más helyről származó hősmesében sem fordulhat elő. Hadd jegyezzük még meg viszont, hogy a gaboni fang Akoma Mba-történetek, egyébként jelentős eltérésekkel, számos további változatban is elolvashatok: Tsira Ndong Ndoutoume három változatára (1970, 1975, 1993), továbbá Dániel Assoumou Ndoutoume két eposzkönyvére (1986, 1993), Grégoire Biyogo mvet-enciklopédiáira (2000, 2002) vagy Bonaventure Mve Ondó (1991) stb. monográfiájára gondolok itt most elsősorban. A másik népes kameruni etnikai csoport, az ewondók mvet-eposza (S. Awona, 1965) akár az előző fang Akoma Mba típus változatának is tekinthető lenne, bár a szöveg erős 36
